117128. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rövidrezárt forgórészű indukciós motorok indítására

2 117128. csoló". Az elsőnél a csökkentett primér­feszültségről a teljes feszültségre való átkapcsoláskor a forgórészben tömeglökés („rántás") keletkezik, amelynek hatása 5 alatt a motor tengelyén ülő tengely­kapcsoló működésbe jön és ily módon a villamos átkapcsolás következtében be­kapcsolódik. A villamos kapcsolószerkezet és a tengelykapcsoló közötti összekötő­it) kapcsot itt a villamos átkapcsolásnál fel­lépő ismeretes fizikai folyamat szolgál­tatja. Az utóbbinál késleltető müvet épí­tenek be, amelynek lejárta után a tengely­kapcsoló, tekintet nélkül a motor villamos 15 kapcsolási állapotára, bekapcsolódik. A tömeglökéses kapcsoló vezérlő berendezésé­nek teljesen pontosan kell működnie, amit csak különösen gondos szerkesztés biztosít­hat, míg a késleltetéses kapcsolónak az az 20 alapvető hátránya, hogy csak akkor mű­ködik rendben, ha annak késleltetését a villamos átkapcsoláshoz viszonyítva, való­ban helyesen, azaz úgy használjuk ki, hogy egyrészt a szinkrón fordulatszámhoz 25 való közeledés előtt az átkapcsolót nem kapcsoljuk át, másrészt azzal nem is várunk oly sokáig', amíg a tengelykapcsoló késleltetési ideje lejárt. Ha már most a villamos átkapcsolásnak önmagában ugyan 30 csak ismeretes önműködővé tételével a késleltetési idő helyes kihasználása ugyan kikényszeríthető, mégis az indítás egész időtartamának lehető megrövidítése érde­kében fontos, hogy a késleltetési idő soká, 35 azaz a villamos átkapcsolás időpontján túl ne tartson. Azonban minél rövidebb a tengelykapcsoló késleltető berendezésé­nek lejárási ideje, annál gondosabban kell a készüléket megszerkeszteni, amivel szem­íO ben viszont az a követelmény áll be, hogy a kalitkás forgórészű motor erőteljességé­nek keretén belül lehetőleg egyszerű szer­kezeti eszközökkel kell dolgozni. A találmány az indítási eljárást úgy 45 tökéletesíti, hogy önműködő tengelykap­csolót alkalmaz, amely a késleltetéses és a tömeglökéses tengelykapcsolók egyesí­tése, úgyhogy a tömeglökést a késlel­tetéses tengelykapcsolón a késleltetés be-50 fejezésének 'ellenőrzésére és kikényszerí­tésére alkalmazza, amely tömeglökést e célból, a teljes feszültségre önműködően átkapcsoló valamely állórészkapcsoló még a késleltető berendezés lejárási ideje alatt 55 hoz létre. A találmányi gondolatot az 1—8. ábrák világítják meg, amelyek a számos lehet­séges foganatosítási alak egyikét példa­képen ábrázolják. Az 1. és 3. ábrák a motor tengelyére 60 szerelt indítókapcsolót a tengelyre merő­leges, a 2. és 4. ábrák pedig tengelyirányú egész és részleges metszetben szemléltetik. Az 5. és 6. ábrák a motornak a tengely­kapcsoló megfelelő kapcsolási állapotaihoz 65 tartozó kapcsolását vázlatosan szemlél­tetik, míg a 7. és 8. ábrák ezt a kapcsolást a megfelelő időpontban önműködőlég léte­sítő kapcsolókészüléket mutatják. Emellett az 1., 2., 5. és 7. ábrák a 70 nyugalmi helyzetben történő bekapcsolás­kor először létrehozott indítási fokozatra, a 3., 4., 6. és 8. ábrák pedig a tengely­kapcsolónak, a motornak és a kapcsoló­készüléknek a teljes feszültségre való 75 önműködő átmenet utáni állapotára vonat­koznak. Az ábrákon a hajtott, a terheléssel szíj­hajtással, vagy más egyéb erőátviteli szervvel összekötött kapcsolófelet az (1) go karima ábrázolja, mely vagy laza tárcsa gyanánt a hajtó (2) motortengelyen, vagy pedig a hajtott tengelyen ül. Üregében a körszeletalakú (3) kapcsolótestek vannak, amelyek külső felületén a (4) hornyokba 85 az (5) surlódótestek vannak ágyazva és kapcsoló súrlódó nyomatékukat az (1) karima hengeres belső felületén fejtik ki, mihelyt arra például a centrifugális erő következtében felfeküsznek.- A (3) kap- 90 csolótesteket az (5) súrlódó testekkel együtt valamely húzószerv, például a csavarszerű horonyban fekvő (10) acél­szalag veszi körül, amelyet végein, a (3) kapcsolótestek homlokoldalain elhelyezett 95 egy-egy rugós szerkezet feszít. A példában a rugó a (6) lemezrugó gyanánt van ki­képezve, melyet a (8) forgócsap körül elforduló merev, ívalakú (7) kengyel tart. A (8) forgócsap az egyik homlokoldalon 100 az egyik (3) kapcsoíótestre szerelt (9) lemezhez, az ellenkező homlokoldalon pedig a másik kapcsolótesthez erősített ugyanolyan (9) lemezhez van erősítve. A szimmetrikus (9) lemezek egyben a (0) 105 lemezrugók végeinek támasztékait is hord­ják. A pl. U-keresztmetszetű (7) rugó­kengyelbe egyben a (10) acélszalag vége is be van helyezve és az ahhoz van erősítve. A (10) acélszalagot feszítő (6) lemezrugó 110 feszültsége a (3) kapcsolótagokat a nyu­galmi helyzetben sugárirányban befelé összehúzza, mimellett az (5) surlódótes­teket a (10) acélszalag szintén összefogja. Ha viszont a (3) kapcsolótagok kifelé, a 115 bekapcsolódó helyzet felé törekszenek, a (10) acélszalag vándorló végei a (7) ken­gyeleknek (8) forgócsapjai körül való el--

Next

/
Oldalképek
Tartalom