117079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony anyagok tisztítására

lendő folyadékban kell, hogy történjék, hanem véghezvihető a kezelendő folyadékon kívül is. .Sőt, ilyen előzetes megkötés bizonyos esetekben ajánlatos, jól-5 lehet általában kívánatos, hogy a megkötés magában a kezelendő folyadékban menjen végbe. Ez az eset pl. cukoroldatok színtelenítésekor és tisztításakor, az inverziólehetőségek miatt. Ilyen esetben D kolloid rendszert a színtelenítendő folyadéktól elkülönítve pl. marónátronnal közömbösítjük, amikor csapadék nem keletkezik, míg pl. báriumklorid hozzáadására csapadék képződik. Ilyen esetben világos 5 az, hogv más kicsapószerre nincs szükség. A továbbiakban a folyadék maga már lúgos reakciót mutathat fel, úgyhogy alkáli hozzáadása felesleges lesz. Mint a leíráshoz csatolt rajz diagramm-0 faiból látható, ez az eljárás nagyon kedvező eredményeket szolgáltat, még abban az esetben is, ha a szokásos fajtájú aktív szén teljesen hatástalan vagy csak kis részben hatásos. A diagrammban az absz-5 cissa a hozzáadott tisztítóanyag százalékos mennyiségét mutatja, míg az ordináta a kezelt folyadék százalékos színtelenedését adja meg. A kolloid rendszer a kezelendő folyadékkal 60 C°-on 15 percig érintkezhet. 0 Az 1. számú görbe olyan színtelenítést szemléltet, amikor a tisztító eszköz széntartalmú anyag és kénsav kevés foszforsavval, amit báriumkarbonáttal közömbösítettünk. A 2. számú görbe mutatja a 5 színtelenítő szénnel (carboraffinnal) való színtelenítés eredményét, a 3. számú görbe olyan színtelenítésre vonatkozik, amelyet ,,Activit C" jelzésű termékkel végeztünk, a 4. görbe pedig oly széntartalmú kolloid 0 rendszer alkalmazását szemlélteti, amit mosással tisztítottak meg a kénsavtól. Az itt megadott szénfajták közönséges hatástalan (iners) termékek. A találmány szerinti tisztítás különösen akkor ad ki-5 elégítő eredményeket, ha a tisztító anyagrendszer készítésekor vízelvonószerként savakat, különösen tömény kénsavat és/vagy foszforsavat használunk. Sőt azt találtuk, hogy eljárásunkban 0 olyan sajátságos megjelenésű aktív kolloid anyagot kapunk, mely kimosás után nem mutatja a már leírt hátrányokat, hogy t. i. színezett terméket szolgáltasson, vagy ne legyen képes arra, hogy a színező 5 anyagot erősen hígított oldatokból kivonja. Lehetséges volna természetesen az is, hogy ezt az aktív anyagot kimossuk és a vízelvonó vegyszerektől megszabadítsuk. Ennek a véghezvitele azonban nagy nehézségekkel jár. A legjobb eredményt úgy 60 érjük el, ha az aktív kolloid anyagot keményre szárítjuk, vagy ha azt vörösizzásra hevitjük s azután mossuk. A találmány szerint kezelt aktív anyagot azonban még mosással sem lehet teljesen meg- 65 szabadítani az oldható alkatrészektől, az aktív anyagban mindig visszamaradnak a vízelvonó vegyszerektől vagy a mosószertő eredő kicserélhető katiónok. Hogy hatást érjünk el, az aktív kolloid masszát 70 a lehető leggondosabban kell kezelni, a megkeményedésig való szárítás vagy hevítés az anyagot kedvezőleg befolyásolja, mert az ióncserélő sajátságok megszűnnek. Hogy ilyen aktív kolloid anyagot kap- 75 junk, evégből szükséges az, hogy az a hőemelkedés, ami a széntartalmú anyagnak az erős savval való összekeverésekor végbemegy, oly gyorsan történjék, hogy pár perc alatt 100—200 C°-nyi hőemelkedés 80 következzék be, ami aztán a tisztátalanító illó szerves anyagokat kiűzi. Igen hatásos anyagot kapunk pl. akkor, ha a vízelvonó szereket a széntartalmú anyaggal a hőmérsékletnek 60—250 C°-ra való hirtelen 85 emelkedése közben keverjük össze, amikor a képződött gázalakú termékek eltávozhatnak. Ha savakat használunk az aktív kolloidos anyag előállítására, akkor különösen 90 víz és cukor oldatok tisztításakor sajátságos hatás mutatkozik akkor, ha a savat, a tisztítandó folyadékon kívül, részben vagy teljesen valamiféle alumíniumvegyülettel kötjük le. Erre a célra használ- 95 hatunk alumíniumhidroxidot vagy bauxitot és ami a fő, agyagot is, ami igen olcsó anyag. A találmány megvalósításakor a következő módok szerint járhatunk el. 100 1. példa: glükóz előállítása. 40 kg kémiailag tiszta, 66 Bé°-os kénsavat 24 kg faliszttel keverünk és a keletkezett terméket finomra őröljük. Az így kapott őrleményt ólommal jól kibélelt 105 rézkazánba tesszük,, melybe előzőleg 300 1 vizet töltöttünk. Az elegyet gőzzel felforraljuk s utána, anélkül, hogy a forralást megszakítanánk, lisztből való tésztát teszünk hozzá. 110 Ezt a tésztát úgy kapjuk, hogy 2000 kg. tiszta búzalisztet vízzel 20 Bé°-os folya-