117079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony anyagok tisztítására

sajátságait még nem állapították meg eléggé. Találmányunk olyan, keletkezési állapotban levő kolloid rendszer felhasználá-5 sára vonatkozik, melyet általában úgy kaphatunk, ha széntartalmú anyagokat vízelvonó szerekkel hozunk össze. Azt találtuk, hogy egy ilyen rendszer felhasználási lehetőségeit nagy mérték-LO ben lehet elősegíteni azzal, ha ezt a rendszert a tisztítandó folyadékkal akkor hozzuk össze, amikor az a vízelvonóvegyszerekből vagy más oldahtó alkatrészből még bizonyos mennyiségeket tarló talmaz. Különösen értékes az a megállapítás, hogy nagy előnyök származnak abból, ha a már fentebb említett kolloid rendszert olyan eljárásban adagoljuk, amelyben tisztítási célok vagy más vegy-20 hatások elérése céljából kénsavat és/vagy vízelvonó vegyszereket alkalmaznak. Olajokat, zsírokat, parafinokat, kenőolajat. és hasonlót, pl. úgy szoktak tisztítani, hogy kénsavval kezelik azokat. A 25 kénsavat szénhidrátoknak, mint pl. keményítőnek, lisztnek és cellulóznak a lebontására is használják és ugyanígy történik a liszt átalakítása glükózzá, továbbá erjeszthető cukor előállítása falisztből vagy 30 más efféle cellulóztartalmú anyagból kénsav jelenlétében, a szahharóz invertálására is savat használnak. Sav vagy más vízelvonó vegyszerek hozzáadásának mégis gyakran az a hátránya, hogy nem kívána-35 tos melléktermékek keletkeznek. így pl. glükóz előállításakor színező anvagok vagy egyéb olvan testek keletkeznek, amelyek a terméknek kellemetlen szagot vagy ízt adnak. 40 Jóllehel az ilyen, savakkal vagy vízelvonó szerekkel való kezelés a szint megjavíthatja, általában szükséges az, hogy a tisztítandó folyadékot még egy abszorbeáló ágensekkel (aktív szén vagy fehérítő 45 vi. n. fuller-földdel) való további kezelésnek vessük alá. A találmány szerinti eljárás tehát, amely széntartalmú anyagokhoz adagolt vízelvonó vegyszerekkel végzendő jelentékeny előnyökkel jár. 50 Először nem szükséges az, hogy a kapott kolloid rendszert a vegyszerektől mosással tökéletesen megtisztítsuk, ami nagyon költséges és időrabló művelet. Az ily módon előállított anyagnak az alkal-55 mazása, ha az a nyersanyag savas kezelésével vagy más vegyszerrel való kezeléssel van összekötve, továbbá még azzal az előnnyel is jár, hogy az esetleg képződött tisztátalanságok, színező anyagok stb. közvetlenül keletkezésük után eltávolít- 60 hatók. Jól tudjuk azt, hogy tisztátlanságok jelenléte autokatalizis folytán további tisztátalanságok keletkezését elősegíti. Ezért eljárásunk, amellyel az anyagot előállítása közben már tisztíthatjuk, külö- 65 nös jelentőségű. Továbbá azoknak a mennyiségi arányoknak a helyes megválasztása, amely szerint a széntartalmú anyagot a vízelvonó szerekkel keverjük és azoknak a 70 körülményeknek a megválasztása, amelyek között ezek az anyagok egymásra hatnak, lehetővé teszik kedvező eredmények elérését. Magának a nyersanyagnak egy része szerepelhet gyakran olv széntartalmú 75 anyagként, amellyel a vízelvonó szereket keverni kell. Olyan aktív kolloid anyagoknak az alkalmazása is lehetséges, amelyeket egyszer vagy többször már használtak tisztításra. Ily esetekben ezeket az anya- 80 gokat regenerálni kell. Természetesen olvan esetek is lehetségesek, amikor a vízelvonó szereket tartalmazó kolloid rendszert nem lehet a kezelendő folyadékhoz adagolni, mert kü- 85 lönben nem kívánatos kémiai reakciót váltunk ki, vagy a folyadékot beszenvnyezzük. A találmánv szerinti kolloid rendszer abszorbeáló sajátságait megóvhatjuk, sőt 90 nagv mértékben javíthatjuk úgy, ha a rendszer oldható alkatrészei meg vannak kötve. Ebből a célból egyáltalán nem szükséges az, hogy minden alkatrész kötve legyen, mert részleges kötéssel is már jó 95 eredményeket érhetünk el. Szükséges lehet pl. az, hogy a tisztítandó folyadéknak előre meghatározott pH-ja legyen, amit a kolloid rendszer beadagolásakor tekintetbe kell venni. Nyilvánvaló az is, hogv a szén- 100 tartalmú anyagkeveréket mosással részben meg lehet szabadítani a vízelvonó vegyszerektől. A kimosott vegyszereket ismét fel lehet használni, akár úgy, hogv a mosó eljárást rendszeresen, rendszerben 105 visszük végbe, akár pedig úgy, hogy a kimosott vegyszereket elpárologtatással visszanyerjük. Az adszorpció mérvét lényegesen fokozhatjuk azzal, ha az oldható alkatrész 110 megkötése a kezelendő folyadékban történik oly^ módon, hogy csapadék keletkezzék. Ügy találtuk, hogy az oldható alkatrészek megkötése nem mindig a keze-