116962. lajstromszámú szabadalom • Villamos kikapcsoló meghosszabbított ívkifúvással

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116962. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — Ér. 8190. ALAPSZÁM. Villamos kikapcsoló meghosszabbított ívű ívkifúvással. Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Részvénytársaság* cég', Budapest, mint az „Ateliers de Constructions Electriques de Delle" párisi cég1 jog-utódja. A bejelentés napja 1936. évi április hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi április hó 25-ike. Ismeretes az a tény, hogy valamely vil­lamos ív annál könnyebben alszik ki, mi­nél nagyobb a hossza. Ezért bizonyos kap­csolókat, amelyekben az ívet sűrített fo-5 lyadék fújja ki, úgy szerkesztenek, hogy a kifúvás egész tartama alatt, az ívet a lehető legerősebben nyújtsa meg. Másrészt ugyancsak ismeretes, hogy az ív által felhasznált energia az ív hosz-10 szávai arányosan növekszik, és hogy a ki­fúvó eszközök teljesítő képességének az ív megszakítás alatt kifejtett villamos ener­giájával kell arányosnak lennie. Ebből a ténymegállapításból kiindulva, 15 igyekeztek ezt az energiát a lehelséges mértékben csökkenteni és evégből külön­böző eszközöket javasoltak, melyekkel az ív meghosszabbítása a megszakítás egész tartama alatt bizonyos jól meghatározott 20 és állandó távolságra korlátozható. A találmány szerint e kapcsolók mű­ködése tökéletesíthető oly eszközök alkal­mazásával, melyekkel az ív meghosszab­bodása időlegesen úgy korlátozható, hogy 25 a rajta áthaladó váltakozó áram pillanatoyi intenzitása nagyobb valamely előre megha­tározott értéknél. A feltaláló megállapította, hogy avég­ből, hogy valamely adott kifúvó energia-30 forrással a lehető legnagyobb villamos tel­jesítmény legyen megszakítható, áz ív meg­nyújtását csakis az áramátfolyás időtar­tamának ama törtrésze alatt célszerű csök­kenteni, mikor az intenzitás jelentékeny 85 és mikor hosszú ív igen nagy energia­mennyiséget használna él, míg ez időtar­tam többi része alatt, mikor az intenzitás gyenge, ez az utóbbi hátrány elhanyagol­ható azzal a hasznos eredménnyel szem­ben, amely az ív pótlólagos megnyújtá- 40 sával érhető el. A találmány szerint ennél fogva arra kell törekedni, hogy az ív megnyúlását korlátozzuk mindaddig, amíg az áram in­tenzitása nagy és az ívet lényegesen akkor 45-nyujtsuk meg, mikor az intenzitás már gyengült. A találmány elsősorban oly kapcsolókra vonatkozik, melyeknél a kifúvó folyadék sűrített gáz (pl. levegő), azonban épen 50 úgy alkalmazható oly kapcsolóknál is, melyeknek ívét szivattyúval vagy más ha­sonló szerkezettel nyomás alá helyezett folyadék (pl. olaj) fújja ki. A találmány egyrészt oly kikapcsolókra 55 alkalmazható, melyeknél az ív legnagyobb része alacsony (a légköri nyomást megkö­zelítő; nyomás alatt álló környezetben) fejlődik ki. Másrészt a találmány az oly kapcsolók működését is megjavítja, me- 60 Iveknél az ív nagy része nagynyomású gázzal töltött kamra belsejében fejlő­dik ki. A mellékelt rajz a találmány tárgyának többrendbeli példaképen! kivitelét vázla- 65 tosan mutatja be. Az 1., 6. és 7. ábrák három kiviteli példa metszetei. A 2,, 4.. és 5. ábrák a találmány szerinti ívmeg­állapító elektród három változatát mur tatják be metszetben, a 3. ábra a 4. 70 ábra szerinti elektród felülnézete. Az 1. ábra szerinti kikapcsolónak rögzí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom