116962. lajstromszámú szabadalom • Villamos kikapcsoló meghosszabbított ívkifúvással

2 116963. lelt (1) és a mozgó (2) érintkezője van s mindkét érintkező keresztirányban halad a (3) csatornán át, melyen keresztül a kifúvó levegőt rá irányítjuk az érint-5 kezők elválásakor keletkező megszakító ívre. A (3) csatorna a külső környezet felé nyitott széles (5) kürlőbe torkoló (4) fúvókában végződik. A (4) fúvóka belsejében, tengelyirányban, az (1) érinlke-10 zővel összekötött (6) ívhúzó elektród és a (2) érintkezővel összekötött (7) ívhúzó elektród foglal helyet. Ezeken az elektródokon és ezen a fúvókán kívül az (5) kürtő belsejében még elhelyezzük a (6) 15 elektróddal és az (1) érintkezővel összekötött ívmcgállapító elektródot is, mely a (4) fúvóka és a (7) elektród közöis, tengelye körül koaxiálisan elhelyezeti (8) csődarab. 20 E szerkezet a következőképen működik: Amikor a (2) érintkező eltávolodik az (1) érintkezőtől, a köztük keletkező ív a fúvás folytán először a (6) és (7) elektródokra megy át, azután ezek hosszán 25 ban eltolódik és szabad végeihez érve,, behajlik az ívmegállító (8) elektród felé, mindaddig, amíg a (7) elektród és a>5 ívmegállító (8) elektród közé nem kapcsolódik át és a kifúvási légáramlás tert-30 gelyirányába nem kerül. Ez az ív tehát már a fúvókán kívül keletkezik és az általa fejleszlelt gázok az (5) kürtőn áb szabadon távozhatnak el. Minthogy váltakozó áramról van szó, 35 amelynek intenzitása valamely maximális értékről periodikusan megy át a 0-értékre, a leggyakrabban az történik, hogy abban a pillanatban, amikor az ív az ívmegállító (8) elektródra kapcsolódik át, az inten-40 zítás nagy. Ebből folyólag az ív álmérője, amely megközelítően arányos az intenzitás négyzetgyökével, ugyancsak nagy, úgy hogy az ív keresztmetszete az ívmegállító elektród szabad csőkereszlmelszetét lelje-45 sen kitölti. Mindaddig, amíg ez az állapot lart, az ív a kifúvás hatása alatl ez ívmegállító elektródon túl nem képes kinyúlni, mert az ívnek ezt a túlnyúló részét ez, elektród rövidre zárná. Mihelyt 50 azonban az áramintenzílás csökkenésével az ív keresztmetszete kisebbedik és nem tölti ki többé az ívmegállító elektród szabad keresztmetszetét, az ív a (7) és (8) elektródok között a kifúvás hatása alatt •55 pótlólagos meghosszabbodáson megy kérésziül, ami elősegíti végleges Uialvását. abban a pillanatban, amikor az intenzitás elérle a 0 értékel. Ilyformán az ív aránylag .rövid marad, mindaddig, amíg intenzitása nagy és en- 60 nek folytán csekély energiaelhasználás mellett kis gázmennyiséget szabadít fel, úgyhogy pótlólagos kinyúlása ulán csekély pneumatikus energiával is kioltható. Hogy ez a kedvező működés elérhető le- 66 gyen, elegendő, ha a (8) ívmegállító elektród (D) átmérője legalább is akkora;/ mint a kifúvás (4) fúvókájának minimális (d) átmérője; ez a (ü) érték azonban függ atlól a maximális áramtól is, melyet 70 a kapcsolónak meg kell szakítania. Másrészt a (7) elektród és az ívmegállító, (8) elektród közötli (A; távolság előnyösen legalább is akkorára választandó, mint a (6) és (7) elektródok közti (a) távol- 75 ság, melyet a kapcsoló névleges feszültsége határoz meg. E (6) és (7) elektródok hiányában az (A) távolság az (1) és (2) érintkezők nyitott állásaihoz képest hasonló módon választandó meg. 80 A 2—5. ábrák az ívmegállító (8) elektród változatait mutatják. A 2. ábrabeli változat csonkakúp-alakú gyűrű, amelynek minimális (D) átmérője megfelel az 1. ábrabeli (8) elektród álmérőjének s 85 úgy van az (5) kürtőbe beszerelve, hogy a kúp alapja, az érintkezők felé esik. A 3. és 4. ábrák elektródja nagy átmérőjű hengeres, (9) gyűrű, amelynek belsejében a (D) átmérőjű kerületen végződő (10) 90 sugárirányú kinvúlások vannak. Az 5. ábra elektródja hasonló az előzőkhöz, azonban a (10; nyúlványok szabad végén még függőleges (11) nyúlványokat is lart. A 3—4., illetve 5. ábrák szerinti ívmeg- 95 állító elektródok ily kialakítás mellett a gázok sugárirányú kiterjedését teszik lehetővé. A találmány szerinti ívmegállító elektródok oly kapcsolókon is alkalmazhatók, 100 amelyeknél a kifúvó energia csökkentése végett az áramkörbe még ellenállásokat is kapcsolunk be. Ily megoldást mulat a 6. ábra, melynek alsó része azonos az 1. ábrával, azonban az ez ábrán látható szer- 105 veken kívül egy (12) segédelektródot is alkalmazunk, mely a (7) elektróddal a (13) ellenálláson át van összekötve. Az üreges (12) segédelektród a (D) méretnél jóval kisebb. Ezenkívül az ívmegállító (8) 110 elektród még egy (14) végeleklróddal is össze van. kötve. A különböző (7, 8, 12) és (14) elektródokai egymás feleli a (l) fúvóka tengelyirányában rendezzük el. A megszakításkor és mindaddig, amíg 115 a megszakítandó rövidzárlat erőssége egy előre meghatároz,otll I értéknél nagyobb, a működés az 1. ábra szerinti készülék