116951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás légi járművek irányítására
vonal körül .kúpfelületen mozog, mely kúp -felületnek a rajz síkjával való metszetei az (m) kör. E mozgás lehet folytonos,: úgyhogy a sugárnyaláb (h) tengelye a 5 (m) körön, illetőleg kúp felületen egyenletesen forog, lehet azonban szakaszos is, úgy hogy a (h) tengely minden körülfordulásnál végesszámú helyzetben bizonyos rövid ideig tartózkodik. 10 Lényegtelen, hogy a sugárnyalábot milyen eszközökkel lengetjük. Ez főként attól függ. hogv a sugárnyalábot milyen módon állítjuk elő. Iia pl. a sugárnyalábot párából a tükörrel létesítjük, a sugárnyaláb kiló várit mozgását mehanikus úton, pl. a tükör megfelelő lengetésével hozhatjuk létre. A sugárzó elegendően kicsiny és a tükör' nagy méretei esetén úgy is eljárhatunk, hogy a sugárzót nem helyezzük pontosan 20 a tükör gyújtópontjába, hanem annak közelébe és a sugárzott helyben maradó tükör mellett a gyújtópont körül mozgatjuk, célszerűen úgy, hogy közben a polarizációs sík ne változzék. 25 Ha a sugárnyalábot, mint ezt a 4. ábra jelzi, a nagyobb számú (t) dipólus gerjeszti. melyeket a csatlakozó Lecher-féle (1) vezetékek alkalmas pontjairól táplálunk, akkor a sugárnyalábot villamos úton 30 lengethetjük, úgyhogy alkalmas kapcsoló eszközökkel az egyes dipolusokat meghatározóit sorrendben kapcsoljuk és így a sugárnyaláb irányát befolyásoljuk. A polarizációs sík emellett állandó marad. A 35 vétel helyén az egyes sugárzási szektorok jelzésére célszerűen optikai jelzőberendezést használunk. Evégből a sugárnyalábok sugárzásainak megfelelő különböző modulációkat a vevő kimenő oldalán 40 szétválasztjuk és különböző lámpákba vezetjük, amelyek úgy vannak körben elhelyezve, hogv a sugárnyaláb térbeli helyzetét jelzik. Ez cselben a lámpák egyenlő fénye azt jelzi, hogy a repülőgép a vezér-45 vonalon van. Ha viszont a lámpák fénye nem egyenlő, akkor a legerősebb fénnyel világító lámpa mutatja, hogy a sugárnyaláb melyik helyzetben sugározza be legerősebben a vételi antennát. 50 Az alábbiakban feltételezzük, hogy négy olyan térszektor van, amelyekben a lengetett sugárnyaláb modulációja különböző. Ez a szám természetesen nagyobb isi lehetne. Feltesszük, hogv amíg a (h) s'ugár-55 nyaláb tengelye az (m) köpenyfelülctnek a (L) térnegyedre eső részében van, a. sugárzást (m) frekvenciával moduláljuk és az (O, R) és (U; térnegyedeknek az no, nR és nL ' modulációs frekvencia felel meg. Az egyszerűség végett feltesszük 60 továbbá, hogy a (h) sugárnyalábtengely folytonosan és egyenletesen forog az (m) köpenyfelületen. Legyen továbbá a vételi oldalon az optikai indikátor elrendezése olyan, hogy az (1, o, r) és (u) lámpákat 65 (3a. ábra) a vevő kimenő oldalán azok' az egymás lói szétválasztott energiák táplálják, melyek az nj( n0 , ur , illetőleg nu modulációknak felelnek meg és a lámpákat annak a körnek a (g) középpontja 70 körül, amelyben elrendezettek, úgy helyezzük el, amilyen az (L, O, R) és £U) jérn egyedek nek a (G) vczetővanal körüli elhelyezkedése. U-t a repülőgép pl. a baloldali (L) tér- 75 negyedben (F) pontban van, mely pont pl. a .térnegyed szögfelezőjének közelébe esik, úgy az (1) lámpa addig kap energiád amíg a sugárnyalábot az in frekvencia modulálja, Léhát az alatt, amíg a (h> 80 sugárnyaláb tengelye a (L) térnegyedbm (1) határhelyzetéből (2; határhelyzetébe jut, ami a körülfutás teljes periódusának negyedével egyenlő. Az (o) lámpa csak addig kap energiát, 85 amíg a (h) sugárnyalábtengely az (mj körnek az (O) térnegyedbe eső azon pontjain halad át, melyeknek távolsága a (F) ponttól kisebb, mint a (k) kör sugara. A (u) lámpa a repülőgép íeltüníelelit 90 helyzetében még rövidebb ideig kapja az (nu ) modulációnak megtelelő energiát,mint az (o) lámpa. A (r) lámpa egyáltalán nem kap energiát. ; 95 A repülőgép felvell helyzetében tehát a (1) lámpa ég a legvilágosabban, az (o). lámpa sötétebben és az (u) lámpa a legsötétebben, vagy egyáltalán nem. Ha a lámpák lobogó fényét el akarjuk 100 kerülni, az izzószál melegtehelellenségél és a sugárnyaláb forgási sebességét növeljük. Ha a repülőgép a (L-) térnegyed szögfelezőjén van, akkor az (o) és (u) lámpák 105 egyforma fénnyel égnek, de a (1) lámpánál sötétebbek. Ha pl. a (F) pont a (G, T) vorialon mozog, akkor a# (l) lámpa ,a (m) kör metszésénél világít a legjobban és. világító képessége a körtől való távolsága- 110 nak növekedésével csökken minddaddig, amíg a sugárnyaláb határán levő (T) pontban kialszik. Az (o) és (u) lámpák még korábban alszanak ki. Két térnegyed, pl. (L) és (O) határvonalán haladva, az (1) és 115 (o) lámpák egyforma erősséggel égnek és a másik kettő sötétebben vagy egyáltalán nem ég, aszerint, hogy a repülőgépnek
