116951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás légi járművek irányítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116951. SZÁM. V/h. OSZTÁLY. — T. 5079. ALAPSZÁM. Eljárás légi járművek irányítására. Téleftitiken Gesellsctíaft für di'íihtlose íelegraphie mt. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1933. évi novembsr hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1932 évi november hó 29-ike. Tengeri és légi járművek irányítására egy irányítóhelyről két különböző térbeli eloszlású elektromágneses sugárzást akként emittálnak, hogy annak a vonalnak a men-5 tén, amelyen a járműnek haladnia kell, mindkét sugárzás vételének erőssége egyenlő. A megkülönböztethetőség végett mindkét sugárzásnak különböző ismertető jele van, pl. a két sugárzást különböző 10 Morse-jelek ütemében szakítják meg, vagy különbözőképen modulálják, úgyhogy a jármű vezetője a különböző ismertetőjelű sugárzások vételének erősségét akusztikai vagy optikai indikátorral összehasonlítva, 15 megállapíthatja, hogy a jármű a vezető vonaltól jobbra vagy balra van. Ez az ú. n. Scheíler—Kiebitz-féle rendszer azonban nem elegendő ahhoz, hogy három térbeli dimenzióban mozgó járműveket meghatá-20 tárózott vonal mentén,; vezethessünk, Más?részt gyakran van olyan vezető vonalra szükség, meíy pl. a leszálló hely horizontjához szög alatt hajlik és leszálló vonalként használható. 25 Ismeretes oly eljárás is, amelynél a térben tetszés szerinti szöggel hajló vezetővonaíat gyakorlatilag közös pontból léinduló, azonos hulíámhósszűságú, kettőnél több sugárzással határozunk meg, mfefcy á0 sugárzásoknak különböző ismertető jeleik vannak. A vezetővonal azoknak a pontoknak a geometriai heíye, amely pontokban valamennyi sugárzás, vagy egy-egy páron bel üt két-fcét sugárzás vételének erőssége 35 egyenlő. ÍJ

Í. két függőleges keretsugárzóval (1. ábra), melyeknek síkjai az (a, b) függőleges vonal mentén keresztezik egymást, ismeretes módon függőleges (e) síkot határozhatunk meg, mely síkban a két keretsugárzás vételének erőssége egyenlő. 40 Hasonló módon két további keretsugáníóval, melyek az (a, d) vízszintes mentén metszik egymást, második, az (e) vízszintes síkkal a szöget bezáró (f) vezetői-Síkot határozhatunk meg, mely mértan! 4® helye ama pontoknak, melyekben a második sugárzáspár vételének erőssége egyenlő. A két (c) és (f) vezetősík egymásit (G) egyenesben metszi, melyet vezetővoraalkéní használhatunk. 50* Keretsugárzók helyett ismert módon természetesen pregnánsabb irányító hatású sugárzókat, pl. parabolaftükrökkel együtt dolgozó dipolusokat, vagy más ismert, élesen határolt sugárnyalábokat adó sugárzó- 55 kat is alkalmazhatunk. Ezeknek, a vezetővonal térbeli előállítására való eljárásoknak lényeges hátrányaik vasinak. Ahhoz ugyanis, hogy egyetlen pontból' négy különböző sugárszektort sugározzunk ki, nagy 6T> anyagmennyiségekre van szükség. A találmány értelmében a különböző sugárzásokat azzal létesítjük, hogy ugyanazt a sugár nyalábot külőnifoöző helyzetbe lengetjük és a tér egyes szektorainak Meg- «5> felelő helyzetében különböző ismertetőí|eílel látjuk öl, pl. különbözőképein, moduláljuk. Ha feltételezzük, hogy (3. ábra) á rajz sfyja merőleges a (G) vezetővonalra, akkor a ,(G) egyenes vetületei a, 78 (G) pont. Élesen határolt sugárnyalábot* melynek a rajz síkjával való metszete a (k) határvonal, úgy lengetünk, hogy sugárnyaláb (h) tengelye a (G) vezető-