116948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vér cukortartalmát csökkentő anyagok előállítására

A terméket célszerűen alkohollal ismételten mossuk. A terméket ezután tizednormál nátronlúggal titráljuk és megállapítjuk, hogy mekkora mennyiségű nát-5 ronlúg szükséges ahhoz, hogy a termékben a pH=2.8—6 hidrogéniónkoncentrációt beállítsuk. Az ehhez szükséges normál-nátronlúgoldat mennyiségei, 1 g szervkolloidra számítva, az illető készítmény 10 „savekvivalensének" fogjuk nevezni. A készítményhez a szükséges mennyiségű alkálit adjuk, úgyhogy hiídrogénionkoneentrációja pH — 2.8—6 legyen. Az így kapott gyoimormucin 300 g-ját 15 100 g nyers-inzulinnal, amely kb. 10.000 klinikai egységnek felel meg, bensőleg elkeverjük. Száraz, gyengén sárgás port kapunk. 2. példa. 20 100 g nyers-inzulint gyomornyálkahártya 60%-os vizes kivonatának 300 g-jával elkeverünk, mely utóbbit úgy kapunk, hogy aprított disznógyomrot 50 C°-on pl. 10%-os nátriumkloridoldattal 25 kimerüléséig extrahálunk. A reakciókeveréket tizednormál nátronlúg az 1. példa szerinti módon meghatározott mennyiségének hozzáadása útján pH=3.0-ra állítjuk be, azután lemezekre kiöntjiik, és vakuum-30 ban, 40 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten óvatosan megszárítjuk. Aprítás után 260 g-nyi száraz sárgás port kapunk. 3. példa. 100 kg. aprított vékonybelet 6%-os nát-35 riumszulfátoldattal extrahálunk. A kivonatot szilárd nátriumszulfát adagolásával 32 C°-on 33%-os nátriumszulfáttartalomra hozzuk. Egy órai állás után az öszszes nyálkaanyagolt teljes mennyiségben 40 kiváltak. A folyadéktól való különválasztás és szárítás után 3.1 kg műszakilag tiszta mucint kapunk. 100 g ilyen vékonybélmueint vizes oldatban az 1. példa szerint sósavval pH=2.8-6 45 hidrogéniónkoncentrációra állítunk be és 8000 klinikai egységnyi inzulinmennyiségnek megfelelő 70 g hasnyálmirigykivonattal keverjük, vakuumban szirupszerű állapotig sűrítjük, és tömény alkohollal 50 kicsapjuk. Világosbarna port kapunk. 4. példa. 70 g hasnyálmirigykivonatot, amely 8000 klinikai egységnyi inzulinmeinnyiségnek felel meg, egyenlő mennyiségű gyomor-, 55 vékonybél- és vastagbélkivonat keverékének 200 g-jával 500 cm3

vízben elkeverünk, és a pH-nak 4.5-re való beállítása után vakuumban szirupszerű állapotig besűrítünk, és azután abszolút alkoholba való bekeveréssel megszárítunk. go A kapott sárgásbarna por 10% koncentrációig vízben tisztán oldható. 5. példa. 100 g inzulin- és tripsziinmentes hasnyálmirigykollodiot vegyi pufferanyagok, mint 65 pl. citromsav és nátriumaceiíát adagolásával pH=3.2 hidrogóniónkoncentrációra állítunk be, és 5000 klinikai egységnek megfelelő 30 g hasnyálmirigykivonattal vizes oldatban elkeverünk. A terméket 70 koncentrált alkohollal kicsapjuk és a nemkívánatos kísérőanyagok, különösen a vérkeringésre ható anyagok mint pl. hisztamin stb. eltávolítása céljából alkohollal ismételten mossuk és szárítjuk. 75 6. példa. Tisztított inzulin 400 egységnyi mennyiségét 1.5 cm3

normál ecetsavból és 0.05 cms

normál-nátriumacetátoldatból (pH— 3) álló pufferoldatba visszük be, és e ke- 80 veréket 20%-os vastagbélkivonat 200 cm3

-ébe belekeverjük. A vastagbélkivonatot előzőleg alkalmas pufferanyagok, pl. citromsav-nátriumcitrát vagy más hasonló anyag adagolása útján pH=2.8 hidrogén- 85 iónkoncentrációra állítjuk be. Az oldatok összeöntésekor csapadék áll elő. melyet leszűrünk. Az átszűrt folyadékot koncentrált alkoholba folyatjuk be. és a kicsapott anyagot alkohollal ismételten mossuk, és 90 acetonnal keményítjük. Mint a példák mutatják, a lényeges az, hogy a szervkolloidot, tehát pl. a mucint, egy meghatározott kb. pH=;2.8-6 értéket kitevő hidrogéniónkoncentrációra állítsuk 95 be. Azt találtuk ugyanis, hogy az eddigi eredménytelenséget az emésztőszervekiben uralkodó hidrogéniónkoncentráció okozta. A vékonybélben uralkodó hidrogéniónkoncentráció például 7.8, és azt találtuk, hogy 100 az inzulin ilyen pH-érték mellett a trdpszin behatására elroncsolódik, és hogy a hidrogéniónkoncentrációt kb. pH=;6 alá kell csökkenteni, hogy a fermentumok, ez esetben a tripszin, káros hatását kiküszöböl- 105 jük. Mint kiderült, azt is figyelembe kell vennünk, hogy az inzulin izoelektromos pontja kb. pH=4.5-nlél fekszik, és hogy az inzulin túl kicsiny hidrogéniónkoncentráció esetében kicsapódnék, nem volna fel- 110 szívható és nem volna hatásos. A savanyúságot tehát pl. pufferanyagok hozzá-