116901. lajstromszámú szabadalom • Arató- és cséplőgép

116901. r 3 , léc van csuklósan erősítve. A motolla tengelyét alkalmas csapágyak vagy egyetlen meghosszabbított csapágy hordja. A rajzolt foganatosítási alaknál hosszúkás 5 (46) csapágyat alkalmaztunk, mely a motollatengelyt tartja. Ezt a csapágyat a (14) váz szomszédos részei tartják, amelyekre a csapágy előnyösen úgy van szerelve, hogy felfelé és lefelé, továbbá előre 10 és hátra mozgatható avégből, hogy így a motolla helyzetét a vágósarlóhoz képest beállíthassuk. A motolla működésekor a motollakarok és a lapátok vagy lécek, amelyeket a karok külső végükön horda-15 nak, a 2. ábrát tekintve az óramutató járásával ellenkező irányban mozognak. Amint a lapátok legalsó helyzetüket elérték, a le nem aratott gabonát a sarlókhoz szállítják, azután pedig a learatott 20 gabonát a (38) szállítószalagra rakják. A végnélküli (48) etetőszerkezetet, melyet munkafelületén célszerűen harántrudakkal vagy pálcákkal ellátott szállítószalag alkot, a (49) hajtóhenger hajtja és 25 ez a szalag a (38) szállítószalag felső (39) hengere fölött és valamivel mögötte elrendezett második (50) hengeren fut. A (49) és (50) hengerek tengelynyulványai a (13) köpeny (19) oldalfalainak csapágyaiban 30 forognak, a (49) hajtóhenger (51) tengelye pedig a (13) köpeny külső (19) oldalfalának külső felületéig van kivezetve. A (49) és (50) görgők olyan elrendezésűek és a (48) etetőszalag hajtása olyan, hogy 85 utóbbi szalagnak alsó szakasza ugyanúgy, mint a (38) szállítószalagnak felső szakasza, a (13) köpenyben elhelyezett cséplőszerkezet felé irányul, ahol is a két szalag munkafelületei fokozatosan egymás-40 hoz közelednek és így a (38) szállítószalag felső (39) hengere felett szűkített keresztmetszetű garat képződik. A (48) szalag alsó felülete, különösen annak belső vége, arra való, hogy a (38) szállítószalag 45 munkafelülete révén odavezetett anyagra nyomást gyakoroljon és azt előre vigye, amikor is az anyagnak előremozgását azzal segítjük elő, hogy a felső szállítószalag mozgási sebességét az alsó szállító-50 szalagénál valamivel nagyobbra választjuk. Az általánosságban (52)-vel jelölt, cséplődobnak (53) működtetőtengelye és nagyjában hengeres körvonalú (54) nyitott 55 rácsszerkezete van, amelyhez több, egymáshoz képest a kerület mentén bizonyos távolságban elrendezett (56) cséplőléc van erősítve. E cséplőlécek szögvasból készülnek és a léceknek sugárirányú szárai a tulajdonképeni cséplőelemcket 60 alkotják. A cséplőszerkezetnek helytálló, homorú részét, amellyel a cséplőlécek a cséplési művelet kifejtése közben együttműködnek, általában körívalakú (57) tokrész 65 alkotja, mely a cséplőhenger alatt van. A tökrész mellső végén garatot vagy terelőlemezt alkotó szerkezet van. Ennek egyik eeleme meggörbített (58) lemez, melynek egy része a (14) váz fenéklap- 70 jára van szerelve, míg hátsó széle a hengerköpeny szomszédos mellső széle fölé vagy ennek közvetlen szomszédságáig ér. Az (58) lemez hátsó széléhez a beállítható (59) ütköző vagy vezetőlemez erősí- 75 tett, mely a lemezen túl a cséplődobköpeny mellső széle fölé, a forgó cséplőlécek pályájának közvetlen közelébe ér. A terelőlemez beállítható elrendezése következtében annak hátsó szélét a cséplő- 80 dobhoz közelíthetjük vagy attól eltávolíthatjuk és így a terelőlemezt hátsó szélének kopása szempontjából és a különböző, cséplendő terményfajták szerint, különösen a gabonamagvak vagy egyéb mag- 85 vak, valamint a szárak méretének vagy természetének megfelelően, beállíthatjuk. A homorú (57) tokrész felső felületén a (61) lécek vagy rudak vannak, melyek a cséplődob tengelyével nagyjában pár- 90 huzamosak és az (56) cséplőlécek pályájának közvetlen közelébe érnek. E léceket vagy rudakat vagy a tok anyagából ké szítjük kiemelkedő részek alakjában, vagy pedig azokat a tokra erősített rudak al- 95 kothatjúk. A cséplődob tokjának felső része az (56) cséplőlécek közvetlen szomszédságában, azoknak pályáját a felső (48) etetőszalag végével szomszédos pontig követi. 100 A cséplődob (53) tengelyének csapágyait úgy szereljük, hogy azok a homorú cséplőfelület hatásos cséplőrészeihez közelíthetők és azoktól eltávolíthatók legyenek. Ezzel az elrendezéssel a forgó cséplőlécek 105 és a homorú cséplőkiemelkedések közötti hézag úgy változtatható, hogy azt a csépelt magvak vagy termények és szálak számára a legalkalmasabbá tehetjük. A cséplődobköpeny alsó (57) része a (61) 110 lécek szomszédságában lyukgatott lehet, úgy hogy a kicsépelt magvak a tokból kiléphetnek és azután a fajtázónak a magvakat felvevő edényéhez vezethetők; a tok gyakorlatilag áttöretlen is lehet, amint 115 azt a rajzon feltüntettük, mely esetben az összes kicsépelt magvak a tokon áthaladni kényszerülnek és abból a szalmával vagr