116685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képeknek villamos töltésekkel való létesítésére

elektródához való közelítése hátrányokkal is jár; a közelítéssel a fémből való vezérlőelektródának hűtőhatása, s evvel együtt a fűtéshez szükséges villamos teiő jesítmény is növekszik, továbbá a kettő közötti érintkezés veszélye is fellép. Ezt a nehézséget a találmány szerint az ionforrás, például izzókatóda és a vezérlőelektróda között elhelyezett segédelek-10 fróda alkalmazásával kerülhetjük el, mely a törzsszabadalomban ismertetett berendezésben, valamint a jelen találmányunk szerinti berendezésekben is használható. Egy ilyen elrendezést a 2. és 3. 15 ábra tüntet fel vázlatosan; az előbbin a „feltöltéssel", az utóbbin a „letörléssel" való rajzoláshoz alkalmas kapcsolást ábrázoltunk. A 2. ábrán (15) az izzókatóda. (17) a fűtőáramforrás, (20) a segédelek-20 tróda (segédanóda), amely a (26) biztosítóellenálláson keresztül a (24) tele]) pozitív (E,) feszültségű pontjához van kapcsolva. Ezáltal az izzókatóda és a segédelektróda között állandó ionáramlás jön • 25 létre. A segédelektródán nyílás van. amely célszerűen kongruens a (21) vezérlőelektróda nyílásával ós a segédelekíródának ez a nyílása működik ionforrás" gyanánt. Az ábrán továbbá (22) a szívó 30 elektróda, ennek az ionforrás felé néző oldalát a (23) szigetelőlemez borítja, a szívóelektróda a segédelektródához képest a (25) telepből pozitív (E2

) feszültségei kap és ez a feszültség hozza létre az ion-35 nyalábot; a (28) sarkokra kapcsolt változó (e) vezérlőfeszültséget pedig célszerűen az állandó (er

) értékű (27) előfeszültséggel sorbakapcsolva visszük a segéd- és a vezérlőelektródára. A 3. ábra 40 szerinti kapcsolás ettől annyiban tér el, hogy a szívóelektróda — hasonlóan mint az 1. ábrán — az izzókatóda áramkörének valamely pontjával, esetleg a segédelektródával, van közvetlenül összekötve, 45 míg' a (25) szívó telep pozitív sarka szabad, illetve csupán a (23) í'elí'ogófelüier feltöltésére használt ionforrással van összekötve. Ionforrásul pl. a (30) fűtőteleppel működésben tartott (29) izzó-50 anóda alkalmazható, amelyet a feltöltés eszközlése céljából időlegesen a (23) szi getelőlemez elülső, kép felfogó, felületének közelébe hozunk. A segédelektróda alkalmazásának előnyeit az ábrák nvil 55 vánvalóvá teszik, minthogy belőlük világos, hogy a segédelektródát, tehát ennek az ionforrást alkotó nyílását is, a vezérlőelektródához jóformán tetszésszerinti közelségbe hozhatjuk. Például eljárhatunk úgy, hogy a vezérlőelektródát vékony ( szigetelőanyag, pl. 0.1 mm vastag csillámlemez közbeiktatásával magára a segédelektródára helyezzük, az izzókat ódát pedig tőlük 2—3 mm távolságban helyezzük el. Az izzókatóda és a segédelek- í tróda közötti ionáramlás fenntartására való (24) telep feszültsége néhány száz Volt, az ionáram erőssége például 10—50 mikroampére lehet. Ha bármely okból szükséges, vag'v előnyös, 1 egy segédelektróda helyett két vagy több segédelektródát is használhatunk. A segédelektródának vagy elektródáknak (ugyanúgy, mint a vezérlőelektródának) nem kell feltétlenül nyílással ellátottnak 7 vagy áttörtnek lennie, mint ezt már a törzsszabadalom leírásában is kifejtettük, lianem az egymással párhuzamos elrendezésű két lemezből is állhat. A .segédelektróda alkalmazása különö- s sen célszerű akkor, ha nem pont-szerű, hanem vonalszerű ionforrásra van szükségünk. Ez az eset áll fenn például, ha képösszerakásra Nipkov-tárcsát használunk, amelyen a nyílások egyetlen kör 8 mentén vannak elhelyezve. Ilyen berendezést mutat a törzsszabadalom rajzának 9. ábrája, melyen iontforrásként a közvetett fűtésű (24) izzókatóda látható. Egy ilyen, szabad levegőn működő, közvetett 9 fűtésű izzókatóda előállítása azonban műszaki nehézségekbe ütközik. Minthogy ugyanis a katódát a kellő emisszió biztosítása céljából tudvalevőleg magas hőmérsékleten, pl. 1000—1200 C'-on kell tarta- 9 nunk, fűtőtestének hőmérséklete még ennél is tetemesen magasabb kell, hogy legyen. Fűtőtesteként tehát egészen magas olvadáspontú fémet, pl. molibdént vagy -wolframot kell használnunk; ezek azon- j ban igen könnyen oxidálhatók lévén, a belőlük készült fűtőtestet, pl. fűtőszálat vagy spirálist, légmentesen kell tűzálló burkolatba beágyazni, e burkolat!: tartós légmentességéniek biztosítása pedig a, gya- 1, ikiorlatban számos nehézségbe ütközik. Azonkívül egy ilyen közvetett fűtésű katóda átmérője 1 mm alá állig csökkenthető, miért is felülete és evvel együtt a szükséges fűtőteljesítmény aránylag igen 1 nagy lesz. Készíthetjük a fűtőtestet platinából is, mely aránylag drága és szenynyezések vélet-len felvételékor könnyen átég, tehát ilyenek ellen védendő. A közvetett fűtésű katódával kapcsolatos, fen- 1 tebb általánosságban említett nehézségek