116685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képeknek villamos töltésekkel való létesítésére

képösszerakó nyílással csavarvonal alak jában végigtapogatjuk. E folyamat alatt a (10) fotocellát az átviendő negatív kép egyes pontjainak változó feketedése sze-5 rint változó megvilágítás éri és pedig an nál erősebb megvilágítás, minél átlátszóbb a filmnek illető pontja. A fotocella változó erősségű árama a (14) ellenálláson folyik át, s ezen kisebb-nagyobb fei 3 szültségesést hoz létre; ennek következ' tében a (8') vezérlőelektróda negatív elő. feszültsége a pozitív feszültségek irányában tolódik el és pedig annál nagyobb mértékben, minél átlátszóbb a pillanat-5 nyilag átvitt képpont. A képvevő beren dezésben ezalatt a következő folyamat játszódik le: A pozitív töltésű (5') lemez az izzókatódából negatív ionokat vonz magához; az ionáramlás annál erősebb. 0 minél inkább eltolódik a (8') vezérlőelektróda feszültsége a pozitív irányban. Ennélfogva az (5') lemez pozitív töltéséből pontonként annál több semlegefeítődiki minél világosabb a negatívnak, azaz mi-5 nél sötétebb a kép eredetijének, szóbanforgó pontja. A semlegesítéskor az (1') dobon negatív töltések szabadulnak fel; ezek a töltések a dobot az izzókatódával összekötő vezetőn át a katódához folynak 0 le. Végül a letapogatás befejezése után az (5') keménygumilemezt negatív töltésű fehér- vagy világosszínű porral, pl. t-alkummal, kénporral, stb, szórjuk be. mire a lemezen az (5') negatívval egyező, de 5 pozitív képeit kapunk. A kapcsolás megfelelő módosításával pozitív képről is kaphatunk közvetlenül pozitív másolatot. Ennek a törléssel való rajzolásnak több előnye van a törzsszabadalomban ismer-0 tetett eljárással szemben, melynél az iontöltéseket fel nem töltött felfogófelületre visszük fel. A törz s s z abad a 1 omban ismertetett eljárásnál, illetve berendezésnél ugyanis a szívófeszültségtelep [a törzs-5 szabadalom 9. ábráján a (43) telep] az izzókatóda és szívóelektróda közé van kapcsolva, ezzel szemben a jelen találmüny szerint e kettő (15) és (1') egymással rövidre van zárva. A (18) akkum,ulátor-0 telep feszültségét pótló feszültséget a gyakorlatban célszerűen a váltóáramú hálózatból vett feszültség feltranszformálása és egyenirányítása által állítjuk elő. Az ilyen egyenirányító azonban ta-5 pasztalás szerint könnyen visz be ilyen érzékeny berendezésbe villamos zavarokat, melyeket jelen találmányunkkal kiküszöböltünk, mert az 1. ábra szerint a (15) izzókatóda a gyakorlatban a (18) telepet pótló egyenirányítónak csak egyik 60 sarkával van vezető összeköttetésben ós ezt a pontot vagy a berendezés tetszésszerinti más pontját földelhetjük. Találmányunk szerint a fenti cél elérésére úgy is járhatunk el, hogy a képfelvétel 65 tartama alatt a (18) feszültségforrást a berendezésről lekapcsoljuk. Fő előnye azonban új eljárásunknak az, hogy evvel az eljárással, illetve berendezéssel nagyobb írási sebességeket érhetünk el. A 70 (18) feszültség és a (8') vezérlőelektródára kapcsolt előfeszültség azonos értékei mellett ugyanis az 1. ábra szerinti berendezésben tapasztalataink szerint lényegesen nagyobb ionáramokat kapunk, mintha a 75 (18) telepet szívófeszültség gyanánt a katódára és az (1') dobra kapcsolnánk. Ennek magyarázata — legalább részben — az, hogy a katódából kiinduló ionnyaláb erőssége rohamosan (a távolság 80 harmadik hatványával fordítottan) nő, ha a szívóelektródát hozzá közelítjük. Már pedig a fentismertetett eljárásnál szívóelektródaként tulajdonképpen az (5') szigetelőtest elülső, feltöltött felülete mű- 85 ködik, mely pedig közelebb van a katódához, mint a régebbi eljárásunknál szívóelektróda gyanánt használt (1') dob fémes felülete. Fentiekben olyan eljárást ismertettünk, 90 melynél a képfelfogó felület feltöltése és a képnek a töltések részleges letörlésével való létesítése egymást felváltva történik. A „törléssel való rajzolás" eljárása, célszerűen alkalmazható azonban akkor 95 is, midőn a törzsszabadalom értelmében a képfelvételt, az előhívást és a képek letörlését egyazon végtelen felfogó felületen folytatólagosan eszközöljük, csak ebben az esetben az esetleges töltéseket 100 semlegesítő szerv vagy ennek hiányában a letörlőberendezés ás az írószerkezet között, tehát a felfogófelület mozgásirányában nézve, az, előtt a hely előtt, melyen a vezérelt ionnyaláb a felfogófelületet éri. 105 olyan berendezést kell alkalmaznunk, mely a felfogófelületet a kívánt egyenletességgel és értelemben feltölti. Ugyancsak célszerűnek bizonyult az izzókatódának a vezérlőelektródához lehe- 110 tőleg közel, pl. néhány tizedmilliméter távolságban való elhelyezése. Ezáltal az ionnyaláb erőssége, tehát az írássebesség, lényegesen megnő, egyben pedig a kivezérléshez szükséges feszültség csökken. 115 Azonban az izzókatódának a vezérlő-