116685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képeknek villamos töltésekkel való létesítésére

ionokkal ellenkező előjelű, azaz például pozitív töltéssel egyenletesen bevonjuk, s erre juttatjuk az ionforrásból kiszívott, s a képfeszültséggel erősségében befolyá-5 solt ionnyalábot. Ezek a felfogófelület töltésével ellenkező előjelű, pl. negatív, ionok a felfogófelületen levő, pl. pozitív, töltést az ionnyaláb változó erőssége szerint többé-kevésbbé semlegesítik, s ennek • 10 a „törléssel való rajzolásnak" eredménye az ionnyaláb ionjaiéval ellenkező előjelű, például pozitív, töltésekkel rajzolt villamos kép lesz, amelyet célszerűen reá juttatott olyan anyagi részecskékkel hí-15 vünk elő, melyek töltése a képével ellenkező előjelű, például negatív. Ezt az eljárást egy példaképeni foganatosítani módjában részletesebben az 1. ábra kapcsán ismertetjük, melyen kép-20 telegrafáló berendezésnek a szóbanforgó elektrogafáló elj bemutatására alkalmas modelljét tüntettük fel vázlatosan. Az ábra baloldali fele a képadó, a jobboldali a képvevő berendezést mutatja, 25 szinkronizálás céljából a kettő mechanikailag van egymáshoz kapcsolva. Az ábrán (1) a képbontó, (1') a képösszerakó dob: az előbbi átlátszó anyagból, pl. üvegből, az utóbbi vezetőanyagból, pl. fémből 30 készülhet. Mindkét dob a csavarmenettel ellátott (2) tengelyre van felerősítve: a tengelyt az ugyancsak csavarmenettel ellátott (3,3') csapágyak hordják és forgatására a (4) fogantyú való. Az (1) dob 35 palástfelülete hordja az átviendő átlátszó vagy áttetsző (5) képet (pl. filmnegatívot); az átvitt kép felfogására az (1') dob palástján vékony, pl. Ví mm vastagságú szigetelőanyagréteg, pl. az (5') kemény-40 gumilemez van, mely célszerűen olyan elrendezésű, hogy a dobról levehető és síkba fejthető. A képbontó berendezéshez tartozik még a (6) fényforrás (izzó- vagy ívlámpa), a (7) kondenzor, a (9) nyílással •45 ellátott átlátszatlan (8) ernyő és a (10) fotocella, melynek (11) a katódája, (12) az anódája, s végül a (14) ellenállással sorbakapcsolt (13) áramforrás, pl. akkumulátortelep, mely állandó feszültségű 50 egyenáramot ad. A (9) nyílás célszerűen négyzetalakú, oldalhossza megegyezik a '(2) tengely csavarmenetének menetmagasságával ós például 0.5 mm Miét. A .képvevő berendezéshez tartozik az ion•55 forrásként használt, célszerűen földalkálioxiddal bevont (15) ízzókatóda, amelyet a (16) szabályozó ellenálláson át a (17) áramforrás fűt, a közepén a (9') nyílással ellátott, vezórlőelekti ódaként kapcsolt (8') témernyő, a nagyfeszültségű (pl 300—1000 6 Voltos) (18) áramforrás és a (19) Bunsenlámpa, melyeknek fémteste hajlékony és kellő hosszúságú (19') vezetékkel a (18) áramforrás pozitív sarkához van kapcsolva. A (9') nyílás célszerűen szintén 6 négy/etalakú, méretei megegyezhetnek a (9) nyílás méreteivel, de — mint azt később kifejtjük — lehet annál nagyobb is. A berendezés kapcsolása, mint a rajzon látható, olyan, hogy a fotocella (12) anódája 7 közvetlenül van összekötve a (13) telep pozitív sarkával, katódája pedig egyrészt közvetlenül a (8') vezérlőelektródához, másrészt a (14) ellenálláson át a (13) telep negatív sarkához van kapcsolva. A 7 (15) ízzókatóda ugyancsak a (13) telep valamely közbenső pontjától kap pozitív feszültséget úgy, hogy a berendezés nyugalmi állapotában a (8') vezérlőelektróda negatív előfeszültségű. A képátvitel esz- 8i közlése végett mindenekelőtt az (5') szigetelőlemezt kell pozitív töltéssel bevonni. Evégből a Bunsen-látigot az (1') dob közelébe hozzuk, a dobot néhányszor köríilforgatjuk, s a lángot a dob hossztengelye 8; mentén elmozgatjuk; ezáltal az (5') szigetelőlemez felülete a lángból kiszívott pozitív ionokkal a (18) telep feszültségére töltődik fel. Itt említjük meg, hogy a berendezés gyakorlati kivitelénél a láng lie- 9i lyett célszerűen izzószálat használunk pozitív ionforrás helyett: az izzószálat vasoxiddal vonjuk be, amelyhez kis mennyiségben földalkálit vagy alkalioxidot adunk. Különösen jó eredményt érünk el 9í caesiumoxid használatánál. A caesiumot valamely sójának, pl. eaesiumklori dnak; alakjában adjuk a vasoxidhoz, a szabad levegőn való izzításkor a caesiumklorid megbomlik és caesiumoxiddá alakul át, i< Megjegyezzük, hogy ezek a pozitív ionokat emittáló izzóanódák önmagukban véve ismeretesek, de eddig csupán tudo mányos célokra voltak használatosak. A fel fogófel ületn ok előzetes, egyenletes fel- 1( töltését azonban nem csak a fentismerte-, tett, hanem bármely más megfelelő módon is foganatosíthatjuk. Az ekként pozitív töltéssel már ellátott felfogótfelületre most már a „törléssel 1] való rajzolás" eljárása alkalmazható. Az 1. ábrán feltüntetett kapcsolás létesítése és a (6) fényforrás működésbe helyezése után a (4) fogantyút forgásba hozzuk és ezáltal a képbontó (1) dobot és a képössze- ÍJ rakó (1') dobot a (9) képbontó illetve (9')