116683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás venyigekő előállítására
MAGYAi; KIRÁLYI Sej SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116683. SZÁM. XII f. (IV/h/1.) OSZTÁLY. - C. 4099. ALAPSZÁM. Eljárás venyigekó' előállítására. Csurg-ay Gyula főgépész, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi június hó 18-ika. A találmánybeli eljárással készült venyigekő olyan szigetelő műanyag, mely epületeknél hő- és nedvességszigetelésre, hűtőhelyiségek hidegveszteség elleni meg-5 védésére, víztartányok, vízvezetékek szigetelésére, stb.-re előnyösen használható. A venyigekő egyesíti magában a különböző, hasonló rendeltetésű szigetelő műanyagok előnyeit. Olcsó, könnyű, jó 10 hő- és nedvességszigetelő, igen teherbíró. Gyártási eljárása nagyon egyszerű. Az apróra vágott, mesterségesen kiszárított (pörkölt) szőlővesszőt (továbbiakban: venyige) alkalmas kötőanyaggal (bitumen, 15 szurok stb.) összekeverjük, formákba öntjük, megfelelő nyomással sajtoljuk, majd kihűlni hagyjuk. A venyigekő hőszigetelése a venyige bélének laza rostösszetételén (a laza bél-20 rostok, a venyige kemény falának nedvességszigetelő kötőanyaggal való bevonása után, apró légkamrákat alkotnak), nedvességszigetelése a megfelelő kötőanyagon alapul, míg teherbíró képessé-25 gót az szabja meg, hogy mekkora nyomás alatt sajtoljuk a formákba. (E nyomás felső határa: 320 kg/cm2 .) A felaprított venyigével még sejtszerű, lyukacsos téglákat, idomdaraboikat, stb-t 30 is készíthetünk, úgyhogy az apróra vágott venyigét agyaggal, kovafölddel vagy agyaggal és kovafölddel összekeverjük, az így keletkezett keveréket csömöiszöljük, esetleg préseljük, majd meg-35 felelő hőfokon a venyigedarabokat kiégetjük a keverékből. Ezzel az eljárással szivacsszerű, soksejtű, hő- és hangszigetelésre alkalmas építőanyagot kapunk. A találmánybeli eljárás a következő: A venyigét apróra — 0.5—15 cm-es 40 darabokra — vágjuk, úgy, hogy a vágások nyomán mindig keresztmetszeti felületet kapjunk. Minél kisebbre aprítjuk a szőlővesszőt, annál nagyobb a venyigekő teherbíró-, hő- és nedvességszigetelő ké- 45 pessége, mert apróbb daraboknak, ugyanannyi venyigére vonatkoztatva, — nagyobb a felülete, mint a nagyobb daraboké, tehát a kötőanyag nagyobb felületeket köt össze. 50 Aprítás után következik a mesterséges szárítás: a pörkölés. A venyige több-kevesebb vizet tartalmaz, amit el kell párologtatni, nehogy később, a különböző hőhatások következtében alakváltozást 55 szenvedjen. A venyigedarabkákat tehát 150—250 C° közötti hő hatásának tesszük ki, lassan pörköljük, kiszárítjuk és így nedvességét megszüntetjük. A kiszárított, pörkölt darabokat meg- 60 felelő nedvességszigetelő, cseppfolyósított kötőanyaggal keverjük. Ilyen megfelelő kötőanyag a bitumen, szurok, kátrány, agyagos szurok, gipsz, cement, enyv, gyanta. A gipszbevonást azonban csak 65 akikor alkalmazzuk, ha a nedvességszigetelésre nincsen szükség. A kötőanyag szurokpor is lehet. Ez esetben megfelelő hőfokon izzasztóit venyigedarabokhoz sziurokport adagolunk, 70 mely az izzadó venyigedarabofc felületére tapad s azt kéregszerűen bevonja. Ezután a szurokpor és venyigedarabok keverékét, megfelelő hőfokon, egyenletes keveréssel, folyékony halmazállapotba 75 hozzuk.
