116683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás venyigekő előállítására

A cseppfolyósított kötőanyag és a ve­nyigedarabkák összekeveréséből keletkező forró anyagot (csak a gipszes, agyagos kova földes és cementes keverék hideg) 5 azonnal megfelelő, kocka-, téglány-, le­mez-, csőalakú formákba öntjük és — a szükséghez képest -— 1—320 kgcnr nyo­mással sajtoljuk. Sajtolás után a formát lezárjuk és hűtjük. Ha a kötőanyag 10 gipsz, cement vagy agyagos szurok, ak­kor a sajtolás helyett csömöszölünk. A sajtolás nagysága — mivel a venyi­gekő fajsúlyát (nagyoíbb nyomás, na­gyobb fajsúly, mert ugyanakkora térfo-15 gatban több lesz az anyag), valamint a neidvességszigetelő (képességét befolyá­solja, — mindig attól függ, hogy a ve­nyigekövet .milyen célra akarjuk hasz­nálni. 20 A venyigediarabkákat a pörköléssel és a kötőanyaggal való bevonással a rotha­dás ellen is megvédjük. Venyige alkalmazásával a következő­képpen készíthetünk szivacsszerű, sok-25 sej tű műanyagot: A felaprított venyigét nedves agyaggal, kovafölddel vagy agyaggal és kovafölddel összekeverjük, megfelelő, tetszésszerinti, (tégla, kocka, stb.) formákba csömöszöljük vagy sajtol-30 juk, szárítjuk és kemencébe téve 600— 1500 C° között kiégetjük. A nagy hőfo­kon kiég a keverékből az apróra vágott venyige s az elégett venyigedarabkák he­lyén sejtszerű lyukak keletkeznek. így jó 35 hő- és hangszigetelő építőanyagot ka­punk. Ez anyag teiherbiróképessége a ve­nyigedarabok (illetőleg a helyükön kelet­kezett sejtek) nagyságától és számától függ: minél nagyobb és több venyiged a-40 rabot használunk, annál kisebb a teher­bírófeépesség ós megfordítva. A találmánybeli venyigekő nedvesség­szigetelő voltánál fogva előnyösen alkal­mazható padló- és falszigetelésre; hőszi­getelő képessége miatt pedig a legkülön- 45 bözőbb, hideg- és hőveszteség elleni bur­kolásokra használható. Alacsony előállí­tási áránál, könnyű voltánál és nagy te­herbíróképességénél fogva a téglafalat is helyettesítheti. Jól szögelhető, vakolható 50 és véshető. Szabadalmi igények: 1. Eljárás venyigekő előállítására, azzal jellemezve, hogy a szőlővesszőt 0.5—15 em-©s darabokra vagdaljuk és 150— 55 250 C° közötti hőfokon légszáraz álla­potig pörköljük és az így kiszárított veuyigedarabokat kötőanyaggal, pl. bitumennel, szurokkal. kátránnyal, agyagos szurokkal, gipsszel, cement- 60 tel, enyvvel vagy gyantával összeke­verjük és végül 1—320 kg'cni3 nyo­mással tetszésszerinti (kocka, téglány, lemez, cső) idommá sajtolva lehűtjük, illetve kiszárítjuk. 65 2. Az 1. igénypontban védett eljárás vál­tozata, azzial jellemzeve, hogy a ve­nyigedarabokat izzasztjuk, azután sz.urokport adagolunk hozzájuk ós egyenletesen keverve, a szurokport fo- 70 lyákony balmazállapotbia hozásig me­legítjük, végül tetszésszerinti (kocka, téglány, lemez, stb.) idomimá sajtolva lehűtjük, illetve kiszárítjuk. 3. Az 1. igénypontban védett eljárás vál- 75 tozata, azzal jellemezve, hogy az apró venyigedarabokat nedves agyag, ko­vaföld vagy agyag és kovaföld közé keverjük és e keveréket tetszésszerinti formákba csömöszöljük vagy sajtol- 80 juk, kiszárítjuk és a kiszáradt keve­réket 600—1500 C° közötti hőfokon ki­égetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom