116650. lajstromszámú szabadalom • Braun-csöves berendezés

IJTTlí IA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116650. SZÁM. Vil/cl. OSZTÁLY. — L. 6686. ALAPSZÁM. Braun-csöves berendezés. Radioaktieiigesellschaft D. S. Loewe cég Berlin-Steglitz beji. i A bejelentés napja 1934. évi június hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi június hó 10-ike. A találmány nagyiokú vákuummái működtetett Braun-csöves berendezés elektrosztatikai sugárkoncentrációval. A találmány szerint az elektronsuga& rat előnyösen tértöltésvezérléssel vezéreljük intenzitásában és alkalmas elektrosztatikai mezőkkel vagy esetleg közbenső rekeszek használatával e 1 ő k o n c e n t r á 1 j uk és egy rekeszre vetítjük. Ez utóbbi rekesz 10 nyílását a találmány szerint állandó gyújtótávolságú elektronoptikai rendszer r« Braun-féle cső világító ernyőjén képezd le. Minthogy a rekesznyílás mint állandó 15 alakú ós nagyságú, de változó világosságai felület működik, sikerül ily módon oly képpontokat előállítani, amelyeknek alakja és nagysága világosságuktól független, tehát a legnagyobbfokú világosságról a leg-20 sötétebb feketére való átmenetnél is változatlan marad. .V viMigító ernyőn leképezendő rekesznyílás, amelynek alakja a képpont alakját meghatározza, célszerűen ltehetőleg ki-25 csinyre (pl. 1 mm2

-nél kisebbre) képezhető ki és négyszögletes, hatszögletes vagy bármely más alkalmas alakú lehet. E rekesz termikus túlterhelésének megakadályozására az előkoncentráló beren-30 dezést oly módon képezzük ki, hogy az a legnagyobb előforduló sugár keresztmetszetet, mely általában „fehér"-nél lép fel, a rekesznyíláson gyakorlatilag veszteség uclkül engedi át. De lehet ezen túlmenően 35 Az előkoncentráeiót vezérelt előkoncentrációként is kiképezni, oly módon, hogy csökkenő sugáráramerősség mellett a koncentráció is csökken és a legnagyobb koncentráció a sugár legnagyobb intenzitásánál léí> fel, a sugár tehát minden intenzi- ío tás melett mindenkor teljesen kitölti a rekesznyílást. Ennek megvalósítására lehet az emittáló felületet homorútükörszerűen kiképezni, oly módon, hogy „i'eliérvezér lés"-nél az elefetronsugárkéve valamennyi 45 kilépő sugara éppen átvetíttetik a rekesznyíiáson. „Sötétvezérlés"-nél virtuális katódifeliiletet képezünk és az ezekből kilépő sugarak a rekesznyílás előtt átmetszik egymást, ily módon ismét csak kitöltik a teljes rekesznyílást, úgy hogy az előkoncentráció előkoncentráló hatása ez esetben valóban csekélyebb mértékben érvényesül. A rekeszt magát célszerűen lehetőleg 55 nagy olvadási pontú, a hőt jól vezető anyagból készítjük, amely egyidejűleg a rekesznyíl'áisnak nagyon pontos alakítását (sima vágási éleket) teszi lehetővé. Á rekesz a találmány értelmében célsze- 60 rűen két részből készülhet, nevezetesen alkalmas anyagból, pl. vörösrézből vagy foszforbronzból való tartógyűrűből és e lartóg'yűrüvel összekötött, a rekesznyílást hordó rekeszrészből állhat. Ez utóbbi al- 65 kalmas anyagból, pl. wolframból, tantálból vagy molibdénből készül. Elektronoptikai rendszerként (eléktronlencseként) a találmány szerint különösen oly kiképzésű rendszereket használunk, 70 hegy a sugársebesség a sugárnak e rendszeren való átmenetelekiór változatlan vasv megközelítőleg változatlan marad. Különösen alkalmas oly rendszerek hasz-