116650. lajstromszámú szabadalom • Braun-csöves berendezés

aálata, amelyek elvileg két pozitív előfeszültségü elektródból állanak, amelyek között alkalmas alakú negatív előfeszültségű elektróda foglal helyet. 5 Ekkor a tulajdanképeni lencse, amely a találmány szerinti hatást előidézi, a negatív elemből és a pozitív elemek egyikéből áll, amikoris a leképezést létrehozó, megtörő sík főleg e két elektróda között 10 terül el. A második pozitív elektróda lehetővé teszi a rendszer gyújtópontjának ama sebesség megváltoztatása nélkül való beállítását, amellyel az elektrónok a rendszerbe lépés előtt haladnak. Ez oknál 15 fogva a harmadik elektróda gyakorlati -1 cg ugyan nagy értékű, azonban a rendszer képvisszaadásához magához nem szükséges. Emellett a pozitív elektródák .célszerűen 20 olyan átlépő nyílású gyűrűs lemezek lehetnek, hogy az elektronlencsé'hez nem tairtozó térgerjesztők befolyása az elektronoptikai hatást a lencse belsejében létrehozó térre elhanyagolható, vagyis az 25 elektronlencse belseje külső térgerjesztők befolyásával szemben ernyőzve van. A negatív elektróda a találmány szerint pl. tölcséralakú lehet, amikoris a kisebbik tölcsérnyílás átmérője célszerűen üO megközelítőleg egyenlő a pozitív elektróda nyílásainak átmérőjével, Különösen célszerű, ha a negatív elektróda gyűrűalaikú., ráhelyezett rövid fémhengerrel. A gyűrűs lemez nyílásának 35 átmérőjét célszerűen megközelítőleg ugyanolyan nagyra választjuk, mint a pozitív elektróda nyílásainak átmérőjét, pl. mintegy 5 mm-re. E méretet úgy kell megállapítani, hogy a külső térgerjesztők 40 hatása a lencsében elhanyagolható maradjon, másszóval, hogy a lencse belseje ernyőzve legyen. A ráhelyezett fémhenger ellenben mintegy kétszer akkora átmérőt kap. E henger hossza pl. 10—15 mm lehet. 45 Lehetséges továbbá szigetelőanyagból készült gyűrűs lemezt negatív elektródaként használni, amely gyűrűs lemez egyik oldalán félvezető anyagból (pl. grafitból vagy kolloidális szénből) való spirális 50 alakú bevon,at van. ahol is a spirálisnak az átlépő nyílás közelében fekvő kezdőpontja alkalmas pozitív, végpontja pedig alkalmas negatívpoteneiálra van kapcsolva, úgy hogy a feszültség a középponttól való r5 távolság arányában csökken. Lényeges, hogy a negatív elektróda távolsága a csőkatőda felé eső pozitív elektródától lehetőleg csekély legyen, úgy liogy az elektrónopitikai rendszeren belül ne keletkezzék lényeges fékező mező; ami f>o egyértelmű azzal a kikötéssel, hogy a megnevezett két elektróda közt kifejlődő megtörő mező erőssége a középső elektróda és a második külső elektróda között lévő törőmező erősségének legfeljebb t>5 10% át teheti ki. Ily feltételek mellett a fékező hatás elhanyagolható. A két pozitív rendszerelektródát egymással összekötjük és azok célszerűen s csőanód potenciálján lehetnek. 70 A rendszer gyújtótávolsága, a negatív elektróda potenciáljának változtatásával tetszésszerint beállítható. Átvezető vezetékek megtakarítása céljából ez az elektróda esetleg az előkoncentráló rendszer- 75 résszel, amelynek potenciálja nem kritikus, összeköthető. Ha a negatív elektróda az elektrónoptikai rendszerben oly elrendezésű, hogy kisebbik nyílása (kis tölcsérnyílás vagy 80 hengertartó lemez) a katóda. oldalán levő pozitív elektróda felé irányul, akkor az elektrónopitikai rendszer pontosan ugyanúgy működik, mint egy opitikai -gyűjtőlencse. 85 Ennek megfelelően ily.rendszer használata esetén: a. képpont nagyságát á rekesznyílás megadott nagyságánál a leképezendő rekesz és az elektronoptikai rendszer közti távolság és az elektrónopitikai 90 rendszer, valamint a képernyőtől való távolság közti viszony határozza meg. Minthogy egyrészt gyakorlatilag nem lehet a rekesznyílást tiíl kicsire készíteni és másrészt a képpontnak képtechnikái 95 okoknál fogva nem szabad bizonyos nagyságot túllépni, amely nagyság a kép alakjától és a sorszámtól függ, a leképezendő rekeszt a találmány érteiméiben, amenynyire az gyakorlatilag csak lehetséges, le- 100 hc-tőleg távol helyezzük el az elektrónoptikai rendszertől, 6—8 cm-es távolság, amely mintegy 30 cm-cs (e) csőhossznál a rekesz mintegy 4—5-szörös nagyítású lelképezésének felel 105 meg, a gyakorlatban teljesen elegendőnek bizonyult, A rekesz és az elektronoptikai rendszer közti teret a találmány szerint célszerűen Agy elektrosztatikáikig, mint mágneses be- 110 olyások ellen is ernyőzzük, Erayőzésre félszeruen íémhengar használható, amelynek potenciálja ugyanaz, mint a rekeszé és amely pl. földelt lehet és esetleg az elektronoptikai rendszer pozitív elektród- 115 jaival vezető összeköttetésben állhat.