116646. lajstromszámú szabadalom • Letapintó eljárás és berendezés sorugrással, főleg távolbalátás célokra

rajzokon feltüntetett megoldási alakok kapcsán részletezzük. Az 1. ábra film letapintására való berende­zést tüntet fel. A 5 2. ábra a találmány szerinti katóda­sugárvevő rajza. A 3., 4. és 5. ábra az alkalmazott különböző kivitelű képrasztereket mutatja. Az 1. ábrán a (11) fényforrás fényét a 10 (12) gyűjtőlencsén és (14) filmszalagon ve­zetjük át, amely utóbbit a szakaszosan mozgatott (15) fogaskerék önmagában is­mert módon továbbít. Az a kép, amelyet a (16) filmképen áthatoló fény létesít, a (17) 15 katódasugár-szétbontó cső (18) fotoelektro­mos katódájára esik. Az optikai rendszert csak példaképen tüntettük fel és az tetszés­szerinti más rendszerrel helyettesíthető. A (18) fotoelektromos katódából a fény 20 hatására kilépő elektronokkal létesített villamos képet a (19) képeltérítő tekercs és a (20) soreltérítő tekercs révén eltérítjük-E tekercsek a (21) és (22) rezgéskeltőkkel kapcsolódnak. A elektronképet a (25) 25 anódaberendezésben lévő (24) nyílás előtt vezetjük, úgyhogy a kép elemi részei a (24) nyíláson át a (26) gyüjtőanódára es­nek és a távolbalátási jelek sorát, hozzák létre. 30 Ezeket a jeleket a (27) erősítő és adó révén leadjuk vagy átvisszük. A sor­frekvenveneiát előnyösen a képfrekvencia egészszámú többszörösére válaszltjuk. A képfrekvencia pl. másodpercenként (48), a 35 sorfrekvencia pedig másodpercenként 5760. A két frekvenciát a (28) berendezés, pl. olyan kristály révén kapcsoljuk egymás­sal, amely mindkét frekvenciánál közös frekvenciával rezeg. A képfrekvenciát lé­i0 tesítő (21) eszköz, a (29) rezgéskelitővel kap­csolódik, amelynek frekvenciája a kép­frekvencia törtrésze, pl. annak fele. Ez a rezgéskeltő a képfrekvenciát létesítő esz­közzel szinkronizálható és azzal visszacsa-Í5 tolható, úgyhogy kivezető energiája át­megy a (19) képfekvencia-tekercsen. A (21) eszköz derékszögű négyszög; vagy három­szögalakú hullámot létesíthet. A szinkronizáló jeleket ezektől a rezgés-50 keltőktől a (30) vezetéken át a (27) erősítő­höz és adóhoz vezetjük és a képjelekkel együtt adjuk le. Az itt leírt példánál háromszögű hullá­mot használunk a letapintásra és a kép-55 szétbontást párhuzamos, egyenes vonalak­ban foganatosítjuk. A vevőn a kép- és szinkronizáló-jeleket felfogjuk és a (31) kombinált vevőhöz és erősítőhöz vezetjük. (2. ábra.) A képjelek a (34) katódasugárcső (32) veziérelektródá- 60 jára jutnak, amely csőben a szolkásos (35) katóda, a lyukasztott (36) anóda és a cső szembenfekvő végén a (37) képernyő fog­lal helyet. A szinkronizáló impulzusokat a (39) vezetéken át a (40) képeltérítő-eszköz- 65 höz vezetjük, amely a (41) képelitérítő te­kerccsel kapcsolódik, viszont a (42) sorel­térítő eszköz a (44) soreltérítő tekercset vezérli. A két eltérítőeszköz, éppen úgy, mint az adónál, a (45) kapcsolótag révén 70 függ össze egymással, a (40) képeltérítö­eszköz pedig a (46) rezgéskeltővel kapqso­lódjk, amelyet, éppen úgy, mint az adó­oldalon, a (40) eltérítőeszköz, szinkronizál. A 3. és 4. ábra filmkép letapintási eljá- 75 rását egysoros sorugrásnál mutatja. A két ábra között az az egyetlen különbség, hogy a 3. ábrán háromszögű eltolóhullámot használunk, a 4, ábra szerint használt el­tolóhullám pedig négyszögű. A 3„ 4. és 5. 80 ábrán (A) a katódsugár eltérítésére való képfrekvenciát, (13) a katódsugár tovfútlrbi eltérítésére használt, a bevezetésben már említett harmadik frekvenciát, (C) e kettő eredőjét és (D) a raszterfelületeket 85 ábrázolja. Tegyük fel, hogy a (14) filmet szakaszo­san másodpercenként 24 képpel iktatjuk tova. A filmnek ekkor minden egyes képét kétszer tapinthatjuk le, amennyiben má- 90 sodpercenként 48 képváltású képlettapintó frekvenciát és másodpercenként 5760 so­ros sorfrekveneiát használunk, vagyis ké­penként 240 sort. Azonban mindem egyes letapintás csak 120 sorból áll és a kép sík- 95 jának csak egy részét fedi. A képfrekven­ciát a 3. ábrán a (48) háromszögű hullám ábrázolja, amely a képeltérítő eszköz ki­vezető energiájának felel meg. A (29) esz­köz, mely a fentemlített harmadik mezőt 100 létesíti, ekkor máisodpereenként 24 rezgés­ből álló, ugyancsak háromszögalakú frek­venciára állítható be. A hullámot a 3. áb­rán (49) jelöli; negatív impulzusokból áll, amelyek a (48) görbe amplitúdóit csökken- 105 tik; de alkalmazhatunk pozitív impulzuso­kat is. Minthogy a (21) és (29) eszközök ki­vezető energiáját a képeltérítő tekercshez vezetjük, az eredő hatás az (50) görbével tüntethető fel. A két (49) és (48) három- 110 szögű hullám alkalmazásával a letapintott felület az egyik letapintástól a másikig el­tolódik. Az első letapintás 120 soros rasz­tert hoz létre, amelyet vázlatosan a 3. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom