116646. lajstromszámú szabadalom • Letapintó eljárás és berendezés sorugrással, főleg távolbalátás célokra

szerinti (51) felület ábrázol. A következő letapintás azonos sorszámú rasztert létesít, amely azonban ez első raszterhez képest eltolt, amint azt a 3. ábrán az (52) íe-5 Inlet mutatja. Minthogy a két letapintás egymásután következik, ezért az egész (54) felületet összesen 240 sorral tapintjuk le. Az eljárás ismétlődik és 120 ISOFOS raszterek sorozatát kapjuk, amelyek mindegyike tO a megelőző raszterhez képest félsorral eltolt. A szem számára 240 soros kép keletkezik. Az egyetlen dolog, amire ügyelni kell, hogy a (49) hullám amplitúdója éppen elég nagy legyen, hogy félsoros eltolódást 15 hozzon létre. Ez azonban a gyakorlatban nem ütközik nehézségbe. A 4. ábra szerint a (48) képfrekvenciát a pozitív derékszögű négyszögalakix (55) hullámmal befolyásoljuk, úgyhogy (50) 20 eredő hullám keletkezik, amely éppen úgy, mint a 3. ábra szerinti (49) hullám, a raszter eltolódását okozza. A két (51) és (52) raszterrel az (54) mezőt éppen úgy tapintjuk le, mint a 3. ábra szerint. Alkal-25 mazhatunk itt az (55) rezgés helyett negatív impulzust is. Az 5. ábra olyan példaképpeni kivitelt mutat, amelynél minden egyes képet háromszor tapintunk le, mégpedig minden 80 alkalommal a teljes kép sorszámának egyharmadával. A letapintott felületet minden alkalommal a sortávolság harmadával toljuk el. A (48) képfrekvenciát az (56) háromszögű hullámmal befolyásoljuk, 35 amelynek periódusai a képfrekvencia három periódusára terjednek ki. Ez a körülmény a letapintott felület állandó eltolódását okozza. A ti eredő rasztert (57)-nél tüntettük fel, a két további rasztert pedig 40 (58)-cal és (59)-cel jelöltük. Ha az eltolóhullám egyenesvonalú, akkor magát a rasztert a pótfrekvencia nem változtatja meg. Mindaddig, amig egyenletes emelkedésű hullámot haszná-45 lünk, tetszésszerinti számú letapintásokat foganatosíthatunk valamely kép szétbontására. A találmány szerinti eljárás matematikailag a következőképpen fejezhető ki: 50 Ha minden egyes L-hosszúságú képet X-szer tapintunk le még pedig F frekvenciával az L irányban és NF frekvenciával arra keresztirányban, ahol N egészszám, akkor a letapintott felületet az L 55 irányban az egymásután következő letapintások között értékkel kell eltolni, amíg az egész képfelület le nincs tapintva. Ha egyidejűen a film előretolását, illetve a film képszámát is tekintetbe kell venni, akkor a következő összefüggés adódik: 60 ha miásodpercenként J képet létesítünk és ha minden egyes L-hosszráságú képet X-szer tapintunk le, még pedig az, L irányban JX frekvenciával és arra keresztirányban NJX frekvenciával, ahol N 65 egészszám, akkor a letapintott felületet minden alkalommal értékkel kell eltolni. Ha olyan filmnél, amelynek másodpercenként 24 a képszáma, 60 letapintást 70 kell végeznünk, akkor olyan, szerkezetet használunk, amely minden második képet felével hosszabb ideig tart helyben, míint a megelőző képet, úgy hogy az egyik képet kétszer, a következőt háromszor ta- 75 pintjük le. Ilyenkor 60 Hertz frekvenciát használunk a képeltérítésre. Ha a teljes képben 240 sornak kell lenni, akkor minden letapintásnál 120 sort használunk, úgy hogy 7200-as sorfrekvencia adódik, 80 amely 60-nak egészszámú többszöröse. Az eltolási frekvencia 30 Hertz. Ha másodpercenként 60 letapintással dolgozunk és a műszert olyan hálózattal működtetjük, amelynek ugyancsak 60 85 Hertz a frekvenciája, akkor ennek az az előnye, hogy a hálózati frekvencia okozta zavarok a képen nem láthatók. Természetesen 60 Hertz képfrekvenciát, 7200 Hertz sorfrekvenciát és 20 Hertz el- 90 tolási frekvenciát is használhatunk. Ez letapintásonként 80 sort és háromsoros sorugrást ad. Rá kell mutanunk arra, hogy a találmány szerinti eljárás értelmében az egy- 95 másután következő raszterek azonosak egymással, vagyis minden raszternek ugyanaz a sorszáma, nem tartalmaz töredfksorokat és a raszter a letapintások közben nem váltakozik. Olyan eljárások- 100 nál, amelyeknél a sorfrekvencia nem egészszámú többszöröse a képfrekvenciának, az egymásután következő raszterek egymással nem egyenlők, minthogy az egyiknél fiélsor van fölül és alul, a másik- 105 nál pedig csak egész sorok vannak. A találmány szerinti eljárás különböző modon változtatható. így pl. a vevőn és adón alkalmazott eltoló-eltérítő-eszköz helyett egyenlőtlen képimpulzust csak az no adón is létesíthetünk. Minthogy a kép- és sorfrekvenciák min-