116487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes anyagok vagy mesterséges termékek nemesítésére

lenoxid-3-szulfonsavas sók, 1-dietilamino-2.3-propenoxid, l-piperido-2.3-propenoxid, N-trietil-2.3-oxidopropil- 1 --ammoniumklo­rid ax alábbi I. képlet szerint, 1.2-propilen­s szulfid és annak jódmetilátja, l-klór-2.3-propilcnszulíid etileniuiin, butilenimin, di­etilelileniruiniumklorid (11. képlet), NN'­dietilénpiperazi niumklorid (I 11. képlet), penta-metilén fi-oxitrimetilé.n - iminium.klo-10 rid (IV. képlet), metil (j-klói-^-oxipropil) 25 Az esztertípusú alkilezőszerek csoport­jába tartoznak pl. a következő anyagok -metilbromid, metil jodid, etilbromid, etil­jodid, n-butiljodid, benzilklori^, p-nitro-30 benzilklorid, etilenklorliiclrin, klórecetsa­vas metileszter, klóra,cetaldehid, klóracfc­ton, 1.3-diklóraceton, 1.4-dibrómdiacetiI, klórmetilbenzolszulfosavas nátrium, az oldalláncokon halogénezett xilolszulfonsa­:35 vas sók, alküszulfosavalkileszter, toluol­szulifonsavalkileszter, naítalinszuMonsav­alkileszter, -karboxiarilszulfosavalkileszte­rek sói. fi-klóretilmelilazulfid, di-(3~klóretil­metil-amin, dimeitilaminoertanokénsavas 40 nátrium. Ezen anyagok is egymás között tetszőlegesen keverve vagy az első csoport alikilezőszereivel keverve alkalmazhatók, így pl. alkilenoxidok és könnyen reagáló halogénvegyületek keverékei igen haté-45 konyak. P - oxi-t fimetilen-iniumklorid, NN'-bis -{3-oxitrimetilen piperaziniumklorid (V. kép­let), 2 Moi kaliumhidi'oxidnak ciklohexil­ti'í-(y klói-fi- -oxipropil^-ammoniumkloridra való behatásakor keletkező termék, diazo- 15 metán, akrolein, valamint ilyen testek tet­szőleges kombinációi, pl. etil- -klóretil-eti­len-iminium klorid, et il-benzil-ctilén-imi­niumklorid, vagy dietil-elilén-iminiumMc­rid és epiklórhidrin. 20 Oly kezelőszerek, amelyekkel szemben az eljárási termékek megváltoztatott, ill. javított reakeióképességűek, pl. a követke­zők: festékek és festékszármazékok, termé­szetes vagy mesterséges cserzőanyagok, 50 pácoló-, nehezítő- és rezerválószerek, moly­kár ellen védő szerek, továbbá acilezősze­rek, mint pl. ecetsavanhidrid kénsav je­lenlétében (lásd: Miinz és Haynn, Chemi­ker-Zeitung, 1922, 945. old.), utóbbiak külö- 55 nősen akkor, ha, mint az alkilenoxidok esetében, a képződménybe hidroxilgyökök léptek be. Az alkilezőszerek a kezelendő árura fo­lyékony állapotban, vízben és organigus 60 oldószerekben oldva, illetve diszpergálva, vagy akár gázalakban és közönséges vagy magasabb hőfokon és közönséges vagy csökkentett vagy növelt nyomáson hathat­nak be. A különösen kényelmes és előnyös 65 I. (C,H5 ). N(C1)—CH,—CH CH, \o/ " II. CH, (C3 H5 )2 I \ / I N 1 / \ CHa Cl in. CH2 CH2 —CH2 ce I \ / \ /' I IN NI ce2 CH2 —CH2 ci CH, ív. CH2 —CH2 CH2 / \ / \ CH, N CBOH CH,—CHa Cl CH, V. ce2 CH2 — CHA CH, / \ / \ / '\ HOCH N N CHOH \ /l\ /l\ / CH2 CL CH2 — CH2 CL CH2

Next

/
Oldalképek
Tartalom