116487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes anyagok vagy mesterséges termékek nemesítésére

gázfázisban való kezelést zárt edényekben végezzük, mimellett legalábbis nagy m-enynyiségek feldolgozásánál a jó keverésre gondot kell fordítani. Különösen egyenle-5 tes áthatást akkor érhetünk el, ha a gázok vagy gőzök ritmikusan változó nyomással, pl. 40—250 mm vízoszlopnyomásinak megfelelő nyomásingadozásokkal hatnak. A reagálóanyagok oldataival való dol-10 gozásnál is ajánlatos zárt edények alkalmazása a fürdő állandó körmozgása mellett, pl. az ismert festőgépek alkalmazása, különösen, ha a kezelőszerek a munkahőfoknál már jelentékeny gőznyomásnak. 15 Egyszerű textiliák, különösen gyapjú kezelésére sok esetben alkalmazható eljárás abban áll, hogy az árut laza anyag, fésüsfonalak, miatringok alakjában, célszerűen előzetes nedvesítés után, forgatható ka 20 zánba úgy helyezzük bele, hogy már ne mozoghasson és azután a kezelőszer hozzáadása után bezárt edényt a megfelelő hőmérsékleten egész lassan forgatjuk. A behatási hőmérséklet felső határát 25 csak a kezelendő áru ellenállóképessége korlátozza. Kényes termékeknél, pl. gyapjúnál, ajánlatos közepes hőmérsékleteket, pl. 40—80 C°-ot alkalmazni. Lapos alakzatoknál, különösen szöveteknél, a kezelés 30 helyileg, sűrített készítmény (paszta) rányomása útján történhetik, amely kevéssé vagy egyáltalán nem illanó alkilenoxidot, valamely glicidsav sóját vagy a fentebb felsorolt anyagok bármelyikét tartal-35

rnazza. Külön katalizátorok alkalmazása a reakció kiviteléhez általában nem szükséges. Alkilenoxidoknál és alkilenszulfidoknál az átalakulási sebesség bizonyos ese-40 tekben növekszik, ha bázisos anyagok, pl. trietilamin, dietilanilin, piridin vagy akár más ismert, az alkilenoxidokkal való reakciót gyorsító szerek, pl. nátriumacetát, nátriumklorid, nátriumfluorid, kalcium-45 klorid, magnéziumklorid, magnéziumperklorát. tetrametilammoniumklori'd jelenlétében dolgozunk. Előnyösen alkaltaiazhatók kapilláraktív jellegű termékek is, pl. trimetildodeeilairanoniumklorid. Ilyen anya. 50 goknak már csekélv mennyiségei is. pl. a kezelt árura vonatkoztatott 1—5% trietilamin. hatékon vak. Néha nikilenoxidok és ezek származékai esetében is ajánlatos a termékeket gyengén savanyú állapotban, 55 illetve gyengén savanyú közegben, pl. ecetsav vagy hangyasav jelenlétében kezelni. Lassan reagáló halogénvegyületeknél az átalakulást valamely jodid, pl. káliumjodid, trimeírildodecilammoniumjodid kis mennyiségének hozzáadása út- 60 ján gyorsíthatjuk. Oly semleges vagy alkalikus reakciójú savkötő, illetve kiegyenlítőszerek (pufferanyagok), amelyeiket esztertípusú reakcióképes alkilezőszerekkel kapcsolatban alkalmazhatunk, pl. a követ- 65 kezők: niátriumbikarbonát, 'káliumacetát, borax, nátriumfoszfát, nátriumszilikát, ' magnéziumoxid, kalciumszilikát. A reakciósebességet a képződmény duzzadási állapota is lényegesen befolyásolja. 70 Víznek, illetve vízgőznek jelenléte tehát a reakciót a legtöbb esetben nagyon elősegíti; különösen hidrofil rostoknál, mint amilyen a gyapjú, amelyet az anyag kímélése végett lehetőleg alacsony hőmér- 75 sékleten kezelünk, bizonyos nedvességtartalom fontos. Teljesen száraz, közönséges gyapjú alacsony hőfokon, pl. 40 C°-on még viszonylag reakcióképes alkilezőszerekkei. mint brometillel csak nagyon kevéssé, ill. 80 nagyon lassan reagál, úgyhogy pl. 2—3 óra alatt gyakorlatilag használható eredményt nem kapunk. A gázfázisban való dolgozásnál pl. gyapjú esetében 50--100%-os viszonylagos légnedvesség felel 85 meg. A reakcióképesség jelentékeny növekedését érhetjük el a kezelendő áru specifikus duzzasztószereinek jelenléte, vagy ilyenekkel való előkezelés útján. Proteinanyagokhoz, mint pl. gyapjúhoz alkalmas 90 duzzasztószerek, pl. a formamid, acetainid, tiokarbamid, fenol, rezorcin, metanol, glikol, szalicilsavas sók, krezolszulfonsavas sók, rcdanidek. E szereket azonban elővigyázattal kell alkalmazni, mert túl nagy 95 mennyiségben, vagy kedvezőtlen munkafeltételek mellett kárt okozhatnak. Cellulózéból vagy cellulózaszármazék okból álló termékekhez részben ugyanezek az anyagok jönnek tekintetbe, azonkívül pedig 100 magukban véve ismeretes specifikus szerek, pl. acetilcellulóza számára alkoholok. Oxidáló vagy redukáló halványítószerek, valamint állati rostok ismert rostvédőszerei is lőhetnek jelen, pl. szulfithulladék- 105 lúg, fenolszulfosavból, formaldehidből képződött kondenzálási termékek, továbbá aldehidek és ilyeneket leválasztó anyagok, antioxigének, stb. Hogy a kezelendő anyagok vegyi változást okozó reaktiváló sze- no rekkel való kezelésnek is alávethetők, azt már a bevezetésben említettük. így pl. a gyapjúnak alkilenoxidokkal és más alkilezőszerekkel szembeni reakcióképességét enyhe klórozással lényegesen növelhetjük. 115