116475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes szénhidrogének előállítására desztillálható széntartalmú anyagokból vagy ilyeneknek desztillációs, krakkolási vagy roncsoló hidrogénezési termékeiből

zátort pl. úgy készítjük, hogy mangánt vagy vascsoportba tartozó fémeket, célszerűen finoman elosztott állapotban, magas hőmérsékleten valamely alkálifém-5 vegyület oldata, pl. valamely alkálifémhidrioxid oldata aktiváló behatásának vetünk alá. A találmány szerinti katalizátor kombináció egyes alkatrészeit tartalmazd 10 fenti fémet összekeverhetjük a kiindulási anyaggal, melyet azután nyomás alatt hidrogénnel együtt a reakció foganatosításához szükséges hőmérsékletre hevíthetünk elő. A katalizátor kombináció fent-15 említett alkatrészeinek adagolását az előhevítés alatt vagy után is végezhetjük. Alacsony forráspontú kiindulási anyagok, pl. középolajok feldolgozása esetén a katalizátor keveréket előnyösen helyt-20 állóan helyezzük el a reakcióedényben. Ha úgy dolgozunk, hogy a katalizátoralkatrészeket tartalmazó fémet a kiindulási anyagokkal összekeverve, finoman elosztott állapotban alkalmazzuk, úgy en-25 nek mennyisége általában 0,01 és 10 százalék, célszerűen 0,1 és 5 százalék között mozoghat a kiindulási széntartalmú anyagra számítva, így pl. 0,5 1 vagy 2 százalék lehet. 30 A halogének közül, melyeknek jelenlétét a reakciótérben megkívánjuk, különösen a klórt alkalmazzuk, de a bróm vagy jód is tekintetbe jöhet. A gyakorlatban rendszerint ezeknek a halogéneknek a 35 hidrogén vegyületeit alkalmazzuk, vagy utóbbiakat szolgáltató vegyületeket alkalmazunk, pl. ammoniumkloridot. Különösen előnyös, ha az említett halogéneket vegyületeik alakjában, pl. szerves lialo-40 génvegyületek alakjában adagoljuk, így pl. széntetrakloridot, a benzol, toluol vagy hasonlók balogénvegyületeit, vagy metilkloridot, metilénkloridot, etilénkloridot vagy a megfelelő jódidokat vagy brómi-45 dókat adagolhatjuk. A halogéneknek vagy halogénhidrogéneknek vagy az ezeket szolgáltató anyagoknak adagolását alkalmasan akkor foganatosítjuk, mikor a feldolgozandó kiindulási anyag már ma. 50 gas hőfokon van, pl. mielőtt az a reakcióedénybe belép, vagy mikor már a reakcióedényben van. TTgy is eljárhatunk, hogy az említett anyagokat a készülék több pontján adagoljuk és/vagy azokat a ki-55 indulási anyagokhoz vagy a kiindulási anyagokkal, vagy azok egy részéhez vagy azok egy részévél adagoljuk. A balogén, balogénhidrogén vagy az ezeket szolgáltató anyagok mennyisége általában. 0,1 ós 5 százalék között mozoghat 60 a kiindulási széntartalmú anyagra vonatkoztatva, előnyösen 0.3 és 3 százalék közötti, pl. 0.5, 1 vagy 1.5 százalék lehet. A halogént vagy halogénhidrogént szolgáltató anyagokat ekvivalens mennyiségek- 65 ben alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárás, különösen a folyékony fázisban való dolgozásra alkalmas. Ha szilárd széntartalmú anyagokat dolgozunk fel, úgy a katalizátor a!- 70 katrészek egy vagy többjét oldott alakban vihetjük fel a kiindulási anyagra. Továbbá több esetben igen célszerűnek bizonyult a szén bázisos alkatrészeinek közömbösítése vagy eltávolítása annak 75 feldolgozása előtt, halogénhidrogének vagy egyéb alkalmas savak segélyével. A „desztillálható széntartalmú (anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelése" kifejezés alatt a találmány keretében 80 a legkülönbözőbb fajtájú reakciókat kell érteni, amint az a következőkből kitűnik, így pl. a fenitidézeítt kifejezés magában foglalja széntartalmú anyagoknak, mint pl. mindennemű szénféleségnek i(bel!er 85 értve a bitumenes szeneket és ligniteket), egyéb szilárd széntartalmú anyagnak, mint pl. tőzieignek, paláknak és fának, ásványolajoknak, kátrányféleségéknek és mindezen széntartalmú anyagok doszt il- 90 láeiós, átalakulási és extrakciós termékeinek roncsoló hidrogénezését. Az említett roncsoló hidrogéneziést mindennemű szénhidrogén, mint pl. motorhajtóanyag, különösen kopogásmentes motorhajtóanyag, g;; szolvent-nafták, középolajok, kerozén és kenőolajok előállítására alkalmazhatjuk. Az említett kifejezés magában foglalja továbbá nem-szénhidrogén tisztátlanságoknak, pl. kén-, oxigén- vagy nitrogén- i( tartalmú vegyületeknek nyers széntartalmú anyagokból hidrogén, hidrogént tartalmazó vagy szolgáltató gázok segélyével való eltávolítását, pl. nyers benzolnak, nyers motorhajtóanyagoknak vagy l( kenőolajoknak hidrogénnel való kezelés útján történő raffinálását. Az említett kifejezés felöleli továbbá oxigén- vagy kéntartalmú szerves vegyületeknek átalakítását a megfelelő szénhidrogénekké vagy u hidrogénezett szénhidrogénekké, pl. fenolok vagy krezolok átalakítását a megfelelő gyűrűs szénhidrogénekké vagy ezek bidrogénezési termékeivé. Az említett kifejezés magában foglal oly reakciókat is, l: mint amilyen ol. a krezolnak fenollá és a fenolnak ciklohexanollá való átalakítása.. Az idézett kifejezés alá, tartozik a motor-