116368. lajstromszámú szabadalom • Hangfelvevőkészülék távbeszélőberendezésekhez

Megkísérelhető a fentebb említett csillapítószerveknek annyira hatékonnyá tétele is, hogy a mikrofon túlvezérlődését, ill. ütközési effektusát elkerüljük, azon-5 ba,n ez a rendszabály sem vezet eredményre, mert a mikrofonok frekvencia -karakterisztikája (vagyis az a diagram, amely a mokrofóntól leadott váltófeszültség nagyságát a frekvencia függvényé-10 ben feltünteti) nem egyenesvonalú, hanem a hallási körzet legkülönbözőbb helyein erős rezonanciahelyei vannak. Tudvalevő azonban, hogy a zavarózörejek rendszerint nem korlátozódnak az egész 15 hangsávnak valamely keskeny körzetére; ennek következtében a mikrofonnak ama rezonanciahelyei, amelyeket erős zavarófrekvenciák érnek, a mikrofontól leadott váltófeszültségek annyira megnöveked-20 nek, hogy a zavarózörej a hangot visszaadó készülékben sokkal erősebben lé]) fel, mint ahogy az a zavarőzörej ós a mikrofonon való beszédenergia közötti viszonynak megfelel. Az eddig távbeszélési eé-25 lókra használt, rossz frekvencia-karakterisztikájú mikrofonokkal tehát nem érhető el zörejektől zavart helyiségekben a beszéd kifogástalan visszaadása. Ismeretesek már most oly mikrofonok, 30 amelyeknek jó a frekvencia-karakterisztikájuk, vagyis amelyeknek az egész hallási körzetben egyáltalán nincsenek rezonaneiahelyeik, ill. nincsenek észlelhető rezoinmciaheiyeik; e mikrofonok tehát 85 a bevezetett beszédenergiát említésreméltó torzítások nélkül adják viszsza. Frekvencia-karakterisztikájuk tehát gyakorlatilag egvono^yonahi, vagyis revf;nanciahelyektől mentes. Ilyen mikroí'oiio-40 kat, amelyek úgy kontaktus-, mint pedig kodenzátor — vagy elektrodinamikus hangfelvevők lehetitek, eddig a rádió-adóberendezéseknél, hanglemezfelvételeknél és a hangos filmnél használtak, mert ezen 45 /alkalmazási céloknál a beszéd és zene természethű visszaadása a fontos, ami a távbeszclőiparban eddig használt szénmikrofonoknál nem volt elérhető. Jó frekvenciakarakterisztikájú mikrofonokat eddig 50 távbeszélőberendezéseknél egyáltalán nem használtak és pedig főként csekélyebb érzékenységük miatt, amely a leadott váltófeszültségek erősítését teszi szükségessé. F mikrofonok minden további nélkül és jó 55 tulajdonságaik hátrányos befolyásolása nélkül a találmány céljaira alkalmas kis méretekkel is előállíthatók. Az előbb említett, jó frekvencia-karakterisztikájú mikrofonfajták között a kontakt\v->-hangfolvevő aránylag nagyfokú érzékenységével 60 tűnik ki. Megállapítottuk, hogy ilyen, jó frekvencia-karakterisztikájú mikrofonoknál ütközési effektus sem lép fel, még akkor .sem, ha hatékony mikrofonfelületüket —ellen- 65 tétben az eddigi használati móddal — oly közel hozzuk a szájhoz, amennyire az egyáltalán lehetséges, ahol a beszéd hangteljesítményének legnagyobb az értéke. Ennek előfeltétele az, hogy a mikrofonok- 70 nak — ellentétben a távbeszélési célokra eddig használt hangfelvevőkészülékkel —, ne legyen beszélőtölesérjük vagy niáseféle részük. Az eddigi nézetek szerint a beszélőtölcsérektől nem lehetett eltekinteni, mert 75 az volt a felfogás, hogy e tölcsérek a zavarózörejeket legalább részben távoltartják, ill. azok a mikrofonok frekvenciakarakterisztikájára kedvező befolyást gyakorolnak. Ha azonban a találmány sze- 80 rinti egyenesvonalú frekvencia-karakterisztikájú mikrofonoknál beszélőtölcsért alkalmaznánk, úgy a tölcsérben levő és rezonátorként működő légoszlop a zavarózörej valamely frekvenciájától együttrez- 85 gésbe gerjedne: a hallgatóban hallható zavarózörej hangjellege ennek következtében megváltoznék és sokkal erősebb lenne, mint amilyen a hangbelépőnyílásnál lévő a zörejintenzitásnak megfelel. 90 Az akusztikából magában véve ismeretes, hogy a hangteljesítmény a hangforráshoz való közeledéssel kb. négyzetes függvény szerint növekszik. Eddig azonban nem voltak tudatában annak, hogy a 95 hangteljesítmény a száj közvetlen közelében, vagyis a hangkeltés helyén, rendkívül nagy értékeket vesz fel, amelyek az ezidőszerint rendelkezésre álló berendezésekkel nem is mérhetők. 100 A rajz 1. ábráján feltüntetett diagrammon az (a—b) görbe állandó.hangenergi'ájú hangforráshoz mindinkább közelített mikrofontól leadott váltófeszültséget mutatja millivoltokban, a hangforrás éi mikrofon 105 közötti milliméterekben mért távolság függvényében. A pont vonalkázott (c—d) vonal valamely, ugyanabban a térben levő zavarózörej intenzitását jelzi, mely zörej intenzitása a hatékony mikrofonfelület 110 helyén változatlan marad. Á diagrammból kitűnik, hogy a

hatékony mikrofonfelületnek a hangforrástól való — rendszerint szokásos — távolságának a körzetében, vagyis kb. 40—70 mm 115 körzetben, a hangenergiát a (e—d) zavaró energia teljesen elfedi. Ha a hangforrást erősen, pl. kl). 6 min távol-ágra közelítjük