116368. lajstromszámú szabadalom • Hangfelvevőkészülék távbeszélőberendezésekhez

a mikrofonhoz, úgy a mikrofontól leadott váltófeszültség, a diagrammban feltüntetett példánál, a zavaró váltófeszültség értékének több, mint tízszeresére növeke-5 dik. Az (a—b) görbének kis távolságok körzetében erősen növekvő meredekségéből kivehető, mily szokatlanul nagyra oini-'Jkedik a mikrofontól leadott váltófeszültség, ha a hangforrást még' jobban közelítjük a 10 mikrofonhoz. Az előzőkből tehát kitűnik, hogy a találmány szerint alkalmazott jó, vagyis egyenesvomüú frekvencia-karakterisztikájú mikrofon hatékony felületének közlő vetlenül a beszélő szájához való közelítése döntő fontosságú. Minthogy a beszédenergia és a zavaróenerg.ia közötti viszony a közvetlenül a beszédforrásnál levő hatékony mikrofonfelület helyén rendkívül 20 kedvező, ennélfogva semmiféle rendszabály többé nem szükséges a zavarózörejeknek a mikrofonfelülettől való távoltartására. Gyakorlati kísérletekből kitűnt, hogy a találmány szerinti hangfelvevőkészülék-25 kel még akkor is biztos és kifogástalan beszélgetés érhető el, amikor a védetlen fül a fájdalom érzethatáráig van megterhelve. További megállapításunk szerint kiilö-30 nősen előnyös, ha a beszéd közben keletkező légáram nem merőlegesen éri a szorosan a száj előtt fekvő mikrofonfelületet és így nem hamisítja meg- annak rezgéseit. Ennélfogva a találmány szerint a 35 beszédforrás közvetlen közelében elrendezett hatékony mikrofonfelületet megközelítőleg párhuzamosan irányítjuk a beszéd irányához, vagyis a beszédhangok képzésénél keletkező légáram mozgási irányá-40 hoz. Ennél az elrendezésnél a légáram lényegileg a mikrofonfelület mentén haladhat tova, úgyhogy már nem torzíthatja el számbavehetően a mikrofontól leadott váltófeszültségeket. A mikrofon tartórészét 45 célszerűen úgy alakítjuk, hogy a hatékony mikrofonfelület a íartórésznek a beszélő fejéhez való hozzáfektetésénél a szájszögletek egyikénél van. A rajzon egyrészt a 2—4. ábrákon és 50 másrészt az 5—6. ábrákon a találmány szerinti hangfelvevőkészüléknek két különböző példaképpeni foganatosítási alakja távlati nézetben, oldal- és elölnézetben látható. 55 Amint az különösen a 2. ábráiból kivehető, az (1) védőtokban rögzített (2) hatékony mikrofonfelület a (3) tartórésznek a heszéllö fejéhez való hozzáfektetésénél nagyon közel van a iszájszögletek egyikéhez. A mikrofon tehát, amint azt a 4. ábra is 60 mutatja, nincs a rendszerint használt, elébeiktatott beszélőtölcsérrel vagy hasonlóval felszerelve. Amint az előzőkben említettük, jó, vagyis egyenesvonalú, ill. gyakorlatilag egyenesvonalú (pontosan egye- 65 nesvonáltú frekvenciakarakterisztika caak elméletileg van, gyakorlatilag nincs), azaz a hallási körzetben rezorianciamentes frekvenciakarakterisztikájú mikrofont, amelynél ütközési effektus nem lép fel, pl. 70 „kontaktus-hangvevőt" alkalmazunk. Ez a mikrofon a találmány szerint a tartószerkezetével úgy van összekötve, hogy a készülék használatánál annak hatékony mikroíonfelülete hangvezetés (pl. beszélő- 75 tölcsér) nélkül a beszélő személy szájához 1 mm-nyire közelíthető. A „kotttak,tus-hangvevő" — pl. a kontaktus-mikrofon — oly készülék, melynél a beérkező hang a testek közötti érintkezési eltenállást, azaz a go kontaktuöellenállást változtatja meg, ellentétben a kondenzátor-mikrofonnal, melynél a beérkező hang a kondenzátor kapacitását változtatja meg', vagy az elektrodinamikus-miikrofonnal, melynél a hang 35 rezgőtekercset hoz mozgásba és e tekercs mágneses mezőben mechanikus rezgéseket végez, miáltal a tekercsben megfelelő áram indukálódik. A feltüntetett kiviteli példáknál az (1, 2) 90 hangfelvevőkészülék (3) tartórésze, a szokásos távbeszélőberendezésekhez hasonlóan, egyiittial (4) hallgatót hord. A találmány lényegére nézve természetszerűleg közömbös, hogy a mikrofon és a hallgató 95 egy készülékké vannak-e egeysítve, vagy pedig a .tartórész, amely pl. a fej köré fektethető, csak az (1, 2) hangfelvevőkészüléket hordja-e. Lényeges csupán az, hogy a (2) mikrofonfelület a beszédförrás 100 közvetlen közelébe, azaz a beszélő személy szájához 1 mm-nyire közelíthető legyen. Avégből, hogy a hatékony mikrofonfelületnek a találmány szerint betartandó, eme igen csekély távolságát a. 105 beszélő személyek különböző fejnagyságiához igazítani lehessen, a hangfel vevőkészülék a (2) mikrofon felület síkjában beállíthatóan van a (3) tartórészben meg" erősítve. 110 A 2—4. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál ezt a beállíthaitóságot úgy érjük el, hogy az (1) mikrofontoknak (5) excentrikus csapja van, amely a (3) taritörész (G) nyúlványában forgatható. Ily- 115 módon a hangfel vevőkészülék a tartórészhez képest a mikcrofonfelület síkjában könnyen beállítható úgy, hogy a mikro-