116250. lajstromszámú szabadalom • Jármű, különösen vasúti kocsi

Megjelent 1937. évi április Jio 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116250. SZÁM. v/b. OSZTÁLY. — M. 10690. ALAPSZÁM. Jármű, különösen vasúti kocsi. Montrose-Oster Louis Eugéne Widolt főmérnök Karlsbad és Pollopas Patents Limited cég, London. A bejelentés napja 1936. évi január hó 2-ika. A találmány járműre, különösen vas­úti kocsira vonatkozik, amelynek alja az alvázra szerelt, gömbcsukJjószierű két tám­csapágyon nyugszik és ezek támaszpont-5 jait összekötő, a lengéstiengelyt adó vo­nal magasabban van, mint a kocsialjnak és kocsiszekrénynek közös súlypontja. Már ismeretesek olyan járművek, amelyeknél a majdnem a sínekig leérő kocsiszekrény 10 a kerékr alvázkeretek között ingaszerűen van felfüggesztve. Az ilyen megoldás azon­ban különösen a vasúti kocsikra vonatkozó szokásos szabványtól annyiira távoleső szer­kezeteket eredményez, hogy ezeknek gya-15 korlati jelentőségük nincs. Különleges; cé­lokra, nevezetesen mélyen fekvő padlózatú vasúti kocsiknál, ismeretes továbbá az a megoldás, amely szeriint a kerék-alvázk ere­teket a dobogjó előtt és mögött rendezik 20 el. Az ilyen felépítésű kocsik azonban csak magukban járhatnak. Ismeretessé váltak végül kocsik központos húzó- és ütköző­készülékkel felszerelt alvázzal. Az ilyfajta megoldásnál azonban több támcsapágy van, 25 miért is a találmány szerint szükséges lenghetőség hiányzik. A találmány szerint az alvázra szerelt támcsapágyak adják kizárólag a hordozó kapcsolatot a kocsáalj és a járműalváz 30 között. A találmány egyik tökéletesített ki­viteli alakjánál a kocsialj lényegében a jármű hosszanti középvonalában fekvő tartószerkezet, amely mindegyik támcsap­ágy felső részét magábazárja. A találmány 35 szerinti felfüggesztés első sorban lehetővé teszi, hogy járműveket, különösen vasúti kocsikat, amelyeknek külső méretei, vala­mint egyéb fontos méretei a szokásos szab­ványoknak megfelelnek, bölcsőszerűen füg­gesszünk fel. Az önsúlyból, húzásból, ütkő- 40 zésből stib.-ből származó összes igénybe­vételek egyetlen síkban, nevezetesen a füg­gőleges hosszanti középsíkban lépnek fel. Csavarróligénybevételek nem lépnek fel. A lenghetően függesztett egész felső résznek, 45 tehát a kocsiialjnak és a kocsiszekrénynek közös súlypontja mélyebben van az alá­támasztási pontok összekötővonalánál. En­nélfogva kanyarulatokba való haladáskor az egész felfüggesztett felső rész önműkö- 50 dően leng kii. A hosszközépsíkon kívül fel­lépő lökések, rángatások és. effélék nin­csenek többé kihatással a felfüggesztett járműrészre. Azonkívül a súlypontnak a támasztópontok összekötővonalához vi&zo- 55 nyitott hely zete lehetővé teszi, hogy a jár­mű bármilyen kanyarulatban a gyakorlat­ban előforduló, tetszés szerinti sebesség­gel haladhasson, tekintet nélkül arra, hogy a sínpár sínéi között megvan-e: a szoká- 60 sos szintkülönbség, illetve, hogy ez túl nagy-e, vagy pedig túl kicsi-e. A rajz a találmány egy példaképem ki­viteli alakját tűnteti fel négy tengelyű vas­úti kocsi esetében. Az 65 1. ábra oldalnézet, részben metszet, a 2. ábra hozzátartozó felülnézet. A 3. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett függőleges metszetnek egy része. A 4. ábra ugyancsak az 1. ábra A—B vo- 70 nala mentén vett metszett menetirányból egy joblbkainyarulatban szemlélve. A rajzban részletesen fel nem tüntetett (12) és (13) forgóalváznak (1, 2, 3) és (4)

Next

/
Oldalképek
Tartalom