116132. lajstromszámú szabadalom • Berendezés képeknek lencserácsos filmekre való másolására

lencsékkel ellátott filmről van szó, akkor ezt a relatív nyílásra vonatkozó teltételt legalább egy a rácslencsékre merőleges síkban ki kell elégíteni. 5 Ennek következteben az új optikai rendszer (1. és 2. ábra) oly módon használható, hogy azt a filmekkel szemben úgy rendezzük el, hogy az objektívközepek öszszekötővonala a hengeres rácslencsék irá-10 nyára merőlegesen álljon. Ez a szabály általános formájában kifejezhető úgy is, hogy az objektívközepek összekötővonalának párhuzamosnak kell lennie azzal az iránnyal, amelyben a film felől a külön-15 böző színű objektívzónák felvételkor és leadáskor egymás mellett láthatók. A szabály ebben a formájában szferikus rácslencsék alkalmazása esetén is érvényes. A 3.. ábra metszetben oly megoldást mu-20 tat, amelynél a filmek hengeres rácslmcséi a filmek hosszirányára merőleges helyzetűek. A (10) eredeti filmet, amelyet a (11) filmre kívánunk másolni, a (12) fényforrás a (13) kondenzoron át világítja meg. 25 A két film között az 1. és 2. ábrákban feltüntetett módon készült (14) optikai rendszer va,n. Ezt a rendszert a filmek között úgy helyeztük el, hogy az optikai tengelyek a rajz síkjára merőlegesek és 30 hogy az objektív mögött a tetőéitükrök láthatók. Az objektívek száma általában a különböző színű szűrőzónák számához igazodik, amelyeket felvételnél egy rácslencse a fotográfiái rétegnek mögötte fekvő ré-35 szere képez le. Ha azonban minden egyes rácslencse mögött több, egymástól sztereoszkópikusán eltérő képet létesítettünk, akkor az objektívek száma e különböző képek számához igazodik és így a sztereóit) szkopikus felvételnél lehet kettő vagy annál több. Egyébként a (14) rendszer közönséges objektívnek is tekinthető. így a pupilláknak felvételkor és leadáskor a filmek felb lől látott szűrőképekhez viszonyított helyzetére vonatkozó feltételek ugyanazok, mint a közönséges másoló objektíveknél, úgy hogy önmagában ismert módon alkalmazhatunk mezőlencséket és ívelt filmpályá>0 kat is. A találmány másik kiviteli alakját a 8. és 9„ illetőleg a 10. és 11. ábrákban, ugyanazokban a metszetekben tüntettük fel, mint az 1. és 2. ábrákban. Ezek a rendszerek .5 teljesen hasonló módon működnek, mint azt az 1„ 2. és 3. ábrák kapcsán ismertettük. Az 1—3. ábrákban látható berendezések lényege abban van, hogy a (4) síktükör az (5, 6) vagy (7) tetőéitükrök bármelyikével 60 kapcsolatban részleges képfordítást ad. A berendezés átalakítható azonban úgy is, hogy a (4) tükröt teljesen elhagyjuk, mely esetben mindegyik objektívvel oly tükörrendszer kapcsolatos, mely teljes képfordí- 65 tást ad. Az (1, 2) és (3) objektíveket a (8) tárgy és a (4) síktükör vagy a tetőéitükrök . és a (9) kép között is elrendezhetjük, végül pedig a síktükröt és a tetőéitükröket az objektívekkel szemben, másként is el- 70 rendezhetjük, úgy hogy azok is részleges képfordítást adnak. Két ilyen megoldást mutatnak a 8. és 9. ábrák egyrészt és a 10. és 11. ábrák másrészt. A 8. és 9. ábrákban feltüntetett bereiide- 75 zésnél a (10) eredeti filmet a (11) másolati filmre három (1, 2) és (3) objektívvel másoljuk. Mindegyik objektív mögött van a (4) síktükör, az (5, 6) és (7) tetőéitükrökkel együtt, melyek akként van- 80 nak elrendezve, hqgy a tetőéitükrök síkjai a (4) tükör síkjára merőleges helyzetűek. E helyett a rendszer helyett mindegyik objektív mögött három tükröt is alkalmazhatunk. 85 A 10. és 11. ábrákban feltüntetett megoldás a 8. és 9. ábrákban feltüntetett megoldástól lényegileg abban különbözik, hogy a flO) eredeti filmet a (11) másolati filmre leképező (1, 2) és (3) objekLívek a 90 (4) síktükör és az (5, 6) és (7) te tőéi tükrök között vannak elrendezve, mely utóbbiak helyze Le viszonL azonos a 8. és 9. ábrákban feltüntetett hely zetekkel, nevezetesen azok a (4) tükör síkjára merőlegesek. 95 Egy más kiviteli alakot a 4—7. ábrák mutatnak. Ennél a megoldásnál az optika nagyobb számú, azonos elemből áll. Ezeknek az elemeknek kölcsönös elrendezése a 7. ábrából látható, míg a 6. ábra egyetlen IQO elemet távlati képben mutat. A 4. és 5. ábrák egy-egy elem két egymásra merőleges metszetei. Ennél a kiviteli példánál a síktükröket úgy rendeztük el, hogy azok teljes kép- 105 fordítást adnak. Evégből szögtükröket alkalmaztunk, melyek mindegyike két egymásra merőleges síklükörből áll. Az ilyen szögtükrök és Letőéltükrök között a különbség abban van, hogy a tetőéitükörnél a 110 tükröző felületek úgy fekszenek a sugármenetben, hogy valamely .sugárkéve egyik része először az egyik, azután a másik tükröző felületre, viszont a sugárkéve egy másik része ellenkező értelemben esik a 115 tükrökre. Szögtükörnél viszont a sugárkéve valamennyi sugara először az egyik, azután a másik tükröző felületre esik.