116080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás C,C-kétszer helyettesített bartitursavak előállítására

116080. kötéseken hidrogén csak aránylag nehe­zen rakható le. Ez okból a furometilhalo­genideket nem lehet az egyszerű alifás telítetlen halogenidekkel (pl. allilbromi-5 dokkal) összehasonlítani. Az új vegyületek összetétele számára — ha a furfurilkloridnak ciankaliummal szemben Reichstiein vizsgálatai szerint való magatartását (lásd Bericht d. D. Oh. Ges. 1930. évi. 750. old.) vesszük az össze- io hasonlítás alapjául — két lehetőség van, amelyek szerint az új vegyületek a bar­bitursavnak vagy furometilszármazékai­ként (I) vagy 5-metiifurilszármazékaiként (II) tekintendők, amint azt a következő 15 képletek mutatják: HC CH CO II II HC C 0 CH, — C I. R' CO NH CO -NH HC CH, 0 II. CH CO II C\ I CO NH cö I NH 1. példa: 5-izopropil-5-furometilbarbitursav vagy 20 5-izopropil-5'(5/ metil) furilbarbitursav. 170 g izopropilbarbitursavat 1000 cm3 normál nátronlugban oldunk és 116 g fur­furilkloriddal emulgálóan elkavarjuk. Rövid idő múlva az új vegyület kiválik; 25 a forró vízhői való átkristályosítás után olvadáspontja 168—170° ós 5-izopropil-5-fu romét ilbarbitu.rsa vnak vagy 5-izopropil-5 - /5' - meiil. - fmilbarbitursavnák tekin­tendő. 30 2. példa: 5-izopropil-5-furometilbarbitursav vagy 5 izopropil-5-( 5'-metil)-f urilbarbitur sav. Nátriumizopropilmalonsavdietileszter ol­datot — melyet 202 g izopropihnalonsav-35 dietileszternek 23 g nátriumnak 280 cm3 alkoholban n átriumié ti 1 at ol d at t al való át­alakításával nyertünk —- 161 g furilbro­midnak —, amelyet a Journal of the Amer. Chem. Soeiety, 49. száma, 1065—66. 40 oldalán leírt módon nyertünk — éteres oldatával 6 órán át hűtés mellett kava­runk. Ezután néhány óra múlva a vissza­folyató hűtő alkalmazásával hevítjük. A kivált nátriumbromid leszívása után az 45 étert és az alkoholt ledesztilláljuk és a maradékot vakuumiban frakcionáljuk. Az izopropilfurometilmalonsavdietileszter vagy izopropil-5-metil-furilmaloinsavdieti­leszter 10 mm nyomás alatt 157—160°-on 50 eltávozik. 69 g nátriumnak 700 cm' abszolút alko­holban való oldatába az éppen kapott esz­tennek 282 g-ját, valamint 60 g hugy­anyagot viszünk be; az egészet több órán 55 át visszatol yás mellett főzzük. Ezután az alkoholt a lehető legtökéletesebben le­desztilláljuk és a maradékot még rövid' ideig 115°-ira hevítjük. Leli ülés után víz­zel felhígítjuk és a vizes oldatot fölös hí­gított kénsavba beöntjük. Emellett oly 60 vegyület válik ki, mely tulajdonságaiban az 1. példa szerint nyert vegyülettel meg­egyezik. Olvadáspont 168—170". 3. példa: 5-ízobutil-5-furometilbarbitursav és 5- 65 -izobutil-5-(5'-metil)-furilbarbitursav. 184 g izobutilbarbitursavat 1000 cm5 normál nátronlugban oldunk és 2 g réz­szulfát hozzáadása után 161 g furfuril­bromidot tartalmazó éteresoldattal három 70 órán át szobahőmérsékleten emulgálóan kavarjuk. A reakcióterméket éterrel való kivonással elkülönítjük. Az étermaradék, a hidegben jégeeetsavban oldva, kevés víz hozzáadására 192—195° olvadáspontú ve- 75 gyületet választ le. Vízzel való erősebb hígításinál 153—156' olvadáspontú vegyü­let keletkezik. Az elemi analízis azt mutatja-, hogy mindkét vegyületre a CiaHioOíNa képlet érvényes. Ezek tehát a 80 fent megadott két vegyületet képezik. 4. példa: 5-fenil-5-furometilbarbitursav vagy 5--fenil-5-( 5'-metil)-f urilbarbitur sav. 204 g. feni 1 barbi t ursavat 1000 cm3 nor- 85 mállúgban, 2 g rézszulfátot kevés vízben, 161 g. fuirfurilbromidot tartalmazó éteres­oldattal több órán át kavarunk. A 3. pél­dában leírt feldolgozással megegyező fel­dolgozás után az új vegyület hígított ecet- 90 savból való kristályosítás után, 227—230° olvadáspontú. 5. példa: 5,5-alUlfurfurilbarbitursav, 208 g. 5-íurfurilba rbi 111 rsavat (1. öhemi- 95 sebes Zentralblatt 1926, II. kötet, 2726. ol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom