115970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dipolanyagoknak villamos molekularezonanciával történő dielektromos sarkitására

állapotból kisebb energiájú állapoLba való átmenet sugárzással jár együtt, amelynek frekvenciája a vonatkozó term-ek különbségének felel meg és fordítva bármely 5 rendszer megfelelő frekvencia besugárzása útján valamely kisebb energiájú állapolból nagyobb energiájú állapotba emelhető, mimellett e folyamat alatt a sugárzás elnyelődik. Ennek megfelelően a termkülönbözet 10 arányos az elnyelést meghatározó frekvenciával, amely, ha a kvázioplikai területen belül fekszik, a találmány értelmében vett önl'rekvencia. tr önfrekvenciák vagy periódusok 15 meghatározása és beállítása. A találmány szerinti eljárás az. hogy a kezelendő anyagot, legyen az gáz, folyadék vagy szilárd anyag, oly mezőnek teszszük ki, amely az anyag jellegzetes vagy 20 önfrekveiieiájával vagy periódusával rezeg; az eljárás hatása döntően függ a frekvenciák, illetőleg a hullámhosszak pontos beállításától, amelyeknek a mezőnél és az anyagnál azonosaknak kell lenniük. Ennél-25 fogva a helyes beállításra való eszközök nagy fontosságúak. A helyes hullámhosszak megtalálásának igen célszerű módja az, hogy az anyagól sarkított fényben (vagy más segédeszköz-30 zel) vizsgáljuk meg és kettőstörésének mértékét a mező behatása alatt határozzuk meg. Az anomális diszperzió körzetén kívül, mely az 1. és 2. típusú rezgések önfrekven-35 ciáival függ össze, a kettőstörés a mező erősségélől függ és annak frekvenciájától csaknem teljesen független; e körzeten belül azonban a kettőslörés a frekvenciával együtt változik. Az 1. és 2. típusú 40 önfrekvenciák helyzete nagy pontossággal meghatározható úgy. hogy a mező frekvenciáját változtatjuk és megfigyeljük, hogy hol változik a kettős Lőrés. A dielek-Lromos állandónak a frekvenciával való 45 változása erre a célra természetesen szintén felhasználható, amint ez az 1. és 2. ábrákon látható. Mihelyt az önfrekvenciákaL meghatároztuk, ezekre a mező frekvenciája beállít-50 haló. Pontos beállítás helyett a mezőt teljesen nyersen is beállíthatjuk és azután azt valamely kisebb frekvenciával modulálhatjuk úgy, hogy a mezőfrekvencia az önfrekvencia körül rezeg. 55 A mező frekvenciájának az anyag jellegzetes frekvenciájára vagy periódusára való beállítása helyett az utóbbi az előbbire is beállítható, minthogy az (1) egyenlet szerint a relaxációs idő a hőmérséklettől függ; ennélfogva az ön frekvencia a hő- fi0 mérséklet változtatásával a mező l'rekenciájára beállítható. Az önfrekvenciákaL más módon változtathatjuk úgy is. hogy valamely oldal két komponensének löménység'i viszonyát vagy (különösen gázok ese- 05 télien) a nyomást változtatjuk. Kiegészítő eljárások. A találmány szerinti eljárás létrehozta hatások közül sok nyilvánvalóan a dipolok sarkílásán alapul, függetlenül attól, 70 hogy azok már eredetileg jelen voltak-e vagy pedig később indukálódtak, mikor is azok arra törekszenek, hogy tengelyeik a mező irányával párhuzamosan helyezkedjenek el. Ilyen sarkílás állandó mező- 75 vet is előidézhelő, azonban az ily hatások előidézésére alkalmas mezeik túlságosan nagyok ahhoz, hogy gyakorlatilag értékesíthetők legyenek. A találmány szerint gyakran előnyös, ha az állandó mezőre 80 valamely, a jellegzetes frekvenciával rezgő váltakozó mezőt szuperponálunk. A váltakozó mező jelenléte valamely kívánt hálás előidézéséhez különben szükséges állandó mezőt nagy mértékben (pl. 10- vagy S5 20-szoroisaii) csökkentheti. viszont az állandó mező a váltakozó mező eltávolítása után is fenntartja az összesített mező előidézte sarkílotl állapotot. A sarkílás más módon is fenntartható. 90 Ila a sarkitás már egyszer megindult, akkor a közeg viszkozitásának növelése ás megakadályozhatja azt. hogv a dipolok a hőmozgás okozta rendezetlen állapotba visszatérjenek. Ily módon a sarkított fo- 95 lyadékol be lehet «fagyaszlanr>, vagy pedig a sarkított anyagot tartalmazó oldószert zselalinozhalj'uk Nagy párologtatással eltávolíthatjuk. E folyamai megfordításával a sarkított állapot megszűnik és a 100 reá nézve jellegzetes energia felszabadul. Említést érdemel, hogy a találmány szerinti eljárás értelmében a befolyásolandó anyagot két vagy több v ál Lakozó mezőnek lehetjük ki, amelyek mindegyike külön- 105 böző önfrekvenciával rezeg; e mezők behatása egyidejű vagy egymásuláni lehet. Ha a két mező egymásután hat, úgy a különböző mezők behatásának idejét célszerűen időrelékkel vezérelhetjük. 110