115955. lajstromszámú szabadalom • Fához hasonló massza és eljárás előállítására

lolás. leszivatás. kiröpítés vagy katalörezis üljáu eltávolítjuk, miközben a masszái egvidejiileg alakítjuk is. Ennek az eljárásnak valamely fázisá-5 ban, célszerűen a híg szuszpenzióba vagy a nemezíilési folyamai alall adjuk hozzá, kellő alakban, a kötőanyagok Emel le II a keményedő kötőanyagot finoman eloszlott alakban, tehát oldal alakjában, kolloidális 10 eloszlásban vagy szuszpenzióban adhatjuk hozzá. De eljárhatunk úgy is. hogy a kötőanyag helyett azokat az alkotókat is hozzáadhatjuk, melyekből a kötőanyag keletkezik. A kötőanyag diszperzióját úgy váló laszijuk meg. hogy a vizes iazis leválasztásánál a kötőanyag lehetőleg homogén állapotban maradjon a maradékmasszában. A diszpcrgálö szernek lesajtolással, vagy szárítással, esetleg meleg hatására történő 20 eltávolítása közben vagy után a beágyazott kölőszer megkeményedik. Nagyobb nyomás alkalmazása esetén már nedves állapotban is tömör végtermékei kapunk. A lulajdonképeni szárítás és kifűtés is nyo-25 más közbenjöltével foganatosítható. Emelletl csak arra kell tekintettel lenni, hogy a nyomási, a nedvcsségi és hőmérsékleti viszonyok úgy választassanak meg. hogy a nemez-struktura és porozilás ne vesszen el, 30 mert hiszen nem sajtolt termék, hanem oly massza előállításáról van szó, amely szilárdságát elsősorban a rostok nemezíléséüek köszöni. A lalálmány szerint a nemezítés és a 35 ragasztás egymástól el is különílhclő. Ennél a megoldásnál a neniezífést a teljes száradásig befejezzük és csak azután vezetjük be a kötőanyagot a masszába. A kötőanyagok cliszpergálásához még 40 megjegyzendő, hogy azok valódi, valamint kolloidális oldatok, emulálok, szuszpenziók vagy durvaszuszpenziók alakjában is használhatók. F.zek pl. közbenső oldószerek, védöko.l loidok, kolloidmalmok se-45 gélyével állíthatók elő. Az eljárás lehetővé leszi nemstabil nem túl gyorsan koaguláló szolok alkalmazását is. feltéve, hogy a rostot bevonó kölőszert egyúttal fixáljuk, amikor is a részecskék igen finom eloszlásban. -50 rögzítődnek a rostokon. Több alkotó esetén az egyes alkotók diszperziófoka egymástól eltérő is lehet; így pl. az egyik anyagot valódi oldat, a többit pedig emulzió vagy diszperzió alakjában .alkalmazhatjuk. 55 A kötőanyag-részecskéknek a rostokhoz tapadása különféle vegyi és fizikai jelenségeken alapulhat. Emellett a szorosabb értelemben vett adszorpciókról is lehet szó; a tapadás azonban az anyag bizonyos ragadóssága folytán, vagy a rostok közötti 60 durva mechanikai beágyazás útján (szűrőhatás"; is felléphet. Némely kölnszernél a roston való fixálás a textilipari festékeknek rostokra való felrakásával hasonlítható össze. Minél finomabb az anyag eloszlási 65 i'o-ka, annál tisztább adszorpciós folyamatokkal állunk szemben. E folyamatoknál valószínűleg elektromos felületi és töltési jelenségekről van szó, amelyek egy részi a kolloid minemííségélől, 70 a részecskék (esetleg védőkolloidok) nagyságától és az oldószer dieleklromos tulajdonságaitól, másrészt a rosl töltésétől függnek. Már emlilellük, hogy a kölőanyag-disz- 75 perzjók az el járás különböző időpontjaiban hozhatók a roslanyaggal érintkezésbe. A kötőanyagok és a rostok vizes diszperziója esetében a kötőanyagokat előnyösen már a duzzasztó vízhez adjuk hozzá, a víztelení- 80 lés és nemezítés megkezdése előtt. A kötőanyag-diszperziókat azonban a nemezítés alall. tehát az alakítás megtörténte és részleges víztelenítés után is hozzáadhatjuk oly módon, hogy pl. a kisajtolt vagy le- 85 szívatott, de még nedves alakdarabokai a diszperzióban fürösztjük. vagy a diszperziót az alakdarabokba besajloljuk vagv rajtuk átszívatjuk. Nem vizes diszperziók alkalmazásánál célszerűen úgy járunk el, 90 hogy a készre nemezeit és száraz alakdarabokai kezeljük a diszperzióval. 1. példa. Két oly anyag alkalmazása, melyek felhevít és útján, kötőanyagként használható 95 műgyanta képződésére vezetnek. Az egyik alkotó valódi, vizes oldat, a másik durva mechanikai diszperzió. Mindkét alkotó csak a rosfanyagban fixálódik, a víz felmelegítés útján történő elpárologtatásánál, 100 tehát a rostszuszpenzió kisajtolása és alakítása után, vízben- oldhatatlan és ragadósság útján a rostokhoz tapadó kondenzációs termék képződése útján, meilv további felhevílésseil irreverzibilis műgyantává 105 ailakul ál. l°ii-os faköszörülel- vagy szal.marostszuszpenzióboz 10 súlyszázalék krezolt, 10 súlyszázalék 40"/o-os formalinoldalot és 6 súlyszázalék 25<Vo-os ammoniaoldatot adunk 110 hozzá. E közben az aldehid és az ammóniák, vízben oldható aldehid-ammoniákvegyüilet, hexametiléntetramin képződése közben hatnak egymásra. Ezeket az adalékokat tartalmazó rostszuszpenziót for- 115 mázó és víztelenítő gépbe hozzuk és leszivatás és kisajtolás útján víztelenítjük.