115955. lajstromszámú szabadalom • Fához hasonló massza és eljárás előállítására

A készreformált, de még nedves masszát azután 120 110 C°-ra hevítjük, miközben a víz fokozatosan elpárolog, miközben egyidejűleg a gyaníakondenzáció is végbe-5 megy. Az alakdrabok, teljes roegszáradás után kb. 20—25 súlyszázalék, vagy ennél több vagy kevesebb, folyékony műgyantát tartalmaznak. További hevítés folytán a kondenzációs termék, ismert mó-40 don, kemény irreverzibillis műgyantává potimerizálódik, amely egyenletesen vonja be a rostok egész felületét. 2. példa. Műgyantának előkondenzált állapotban 15 való alkalmazása, melyet a rostszuszpenzióhoz a nemezítés megkezdése előtt, nemslabil, kolloidális emulzió alakjában adunk hozzá. Az emulziót, közvetlenül a rosttal érintkezésekor a rost kvant itat ív 20 adszorbeálja. 20

/o-os vizes faköszörület-szuszpenzióhoz 50%-os, lehetőleg gyengén lúgos oldatban lévő fenol kénkondenzációs termék 2 súlyszázalékát lassan hozzáadjuk és egy idejű-25 leg ugyanolyan térfogatú híg kénsavat folyatunk hozzá, amely a lúgot pontosan közömbösíti. Eközben a rostszuszpenzió 1%-ra higul, az eredetileg oldott kondenzációs termék a közömbös közegben rend-30 kívül finom, de nemstabil kolloidális emulziót létesít, amely néhány perc múlva pelyhek alakjában kiválik. A fenolkén kondenzációs terméket azonban, még mielőtt nagyobb részecskéi kiválására sor kerülne, 85 a rostok adszorbeálják. Az utánákövelkező víztelenítésnél azután a vízzel nem folyik le gyanta. Az alakdarabok megszáradása után a gyanta eleinte szintén folyós állapotban marad vissza és csak hosszabb 40 hevítés után megy át kemény állapotba. 3. példa. Előkondenzál t állapotú műgyantának együttes alkalmazása természetes gyantával, amely egyúttal kötőanyag és védő-45 kolloid gyanánt hat a mügyanta stabil vizes emulziójának előállítására. Ámbár ez a vizes emulzió előnyösen már a rostszuszpenzió alakítása és nemezítés© előtt is hozzáadható, alább azt 50 az esetet ismertetjük, meilynél a kötőanyag-diszperziót a rostmassza nemezítése közben adják hozzá. lo/o-os rostszuszpenziót formázógépbe hozunk és víztelenítünk.. Ezután 3 s. r. A-65 bakeÜitnek 1 s. r. gumiárahikum 30%-os vizes oldatával való keverése útján kapott és 15°/o-os összgyantatartailomig vízzel felhígított emulziót a még nedves alakdarabon álszivatunk vagy átsaj toilunk. A vízben fehér tejszerű gyantákat eközben 60 a rostok bizonyos mértékig adszorbeálják, míg a fölösleg a vízzel lefolyik. Azután az alakdarabot megszárítjuk. Eközben, a víz eilpárolgása alatt, a bakelitben még részben szabad állapotban lévő aldehid 65 a gumit kicsapja, miáltal ez, a műgyantával együtt, a víztől elválik és vízben oldhatatlan, nem duzzasztható alakba megy át. Végüil, további hevítéssel — és esetleg lassú és enyhe sajtolással — a még fo- 70 lyós állapotban jelenlévő bakelit a szilárd és irreverzibillis C-féleséggé alakul át. 4. példa. Oily mértékben előkondenzált műgyanta alkalmazása, mely már szobahőmérséklet- 75 nél szilárd, kb, 100 C°-on azonban ismét folyóssá válik, A diszperzió foka: durva diszperzió.: 1 °/o -os rostszuszpenzióhoz 5—10 súlyszázalék apróra őrölt oly szilárd műgyan- 80 tát adunk, melyet fenoloknak, fa- vagy oeillulozarostokkal, papírhulladékokkal stl>. vailó kondenzációja útján kaptunk. A szuszpenziót víztelenítjük, miközben a durván eloszlott gyantának bizonyos meny- 85 nyisége a rostok közé ágyazva visszamarad (szűrőhatás). Az alakdarábokat megszárítjuk, a gyanta 100 C°-on fölüli hőmérsékleteknél folyóssá válik, amikor is a rostok felületén egyenletes réteggé folyik össze. 90 A lágyulási pont hosszabb hevítés útján növekszik úgv, hogy oléggé megkeményedik. 5. példa. Két anyag alkalmazása, amelyekből he- 95 vítés útján kötőanyagként ható műgyanta képződik. Az egyik alkotót a másik, nem vizes alkotó fölöslegében oldjuk. Ezt a diszperziót, melynek részecskéi a rostokkal szem- 100 ben nem adszorpcióképesek, a rostmaszsza nemezítésének befejezése után adjuk hozzá. A gyanta képződése és a rostokon való fixálása az utánakövetkező hevítésnél kezdődik. 105 A készrenemezeilt és megszárított alakdarabokat 3. r. hexametiilénLetraminból és 97 r. krezólbói álló oldatban fürösztjük, míg a folyadékkal Leljesen át nem ivódnák. Azután a felesleges folyadékot le- 110 csepegtetjük és a formadarabokat, pl. a ledesztillált krezolt regeneráló-berendezésben, 160—180 C°-ig hevítjük. Eközben az aldehid a krezol ekvivalens mennyiségé-