115786. lajstromszámú szabadalom • Iránykeresőberendezés az irányértékek optikai jelzésével

felett van (29. ábra). Közvetlenül a II. pont érintése előtt és után a minimumtörések nem fedik egymást (28. ábra) és az időkiválasztó fényrekeszek fokszélessége 5 által meghatározott ,1. és III. pontokban a képmezőbe be-, ill. abból kivándorolnak. Ennek az elvnek a felhasználásával azt kívánjuk elérni, hogy a légi járműnek két azonos frekvenciájú vagy hasonló frek-10 venciáju adó összekötő vonalára merőleges irányú közeledésekor a repülési pálya egy meghatározott helyén két minimumtörésnék a skála középpontja felett való összeesésével figyelmeztető jel adassék, mimel-15 lett a figyelmeztető pontot két vagy több, a keretsíkra merőlegessel szemben eltolt időkiválasztó fényre késznek ill. primér kitérítőelemnek a szöghelyzete határozza meg. 2(: Ha három, azonos hullámu adót egyenlőoldalú háromszög sarokpontjain rendezünk el, akkor a harmadik azonos hullámu adó irányítósugarát felhasználhatjuk a két másik adó összekötővonalával képezett liala-25 dási irányszög betartásának az ellenőrzésére. Eltekintve ennek az elvnek a 31. és 32. ábrák kapcsán még elmondandó speciális alkalmazásától, minden ilyen háromszögelrendezésnél fennáll az a vonat-30 kozás. hogy a 10. és 11. ábrák szerinti normális időkiválasztó fényrekesz alkalmazása esetén kél irányítósugárgörbe minimumtörésének a harmadik irányítósugár minimumához képest szimmetrikus helyzeté-35 bői mindig arra következtethetünk, hogy a légi jármű az adóháromszög szögfelezőjének irányában mozog. Ha két görbeminimum összeesik, akkor ez a háromszög egyik oldalának irányában való repülést 40 jelzi. Ha a légi jármű pályája két azonos hullám u (Sl) és (S2) adó (30. ábra) összekötővonatába esik, akkor két, egymáshoz képest ISO'-al eltolt időkiválasztófénvre-45 kesz alkalmazása esetén, melyek a keret síkjára merőlegesek, a 11. ábrához hasonlóan, az (Sl) és (S2) iráiiyítósugarakkal létesített minimumok a világílóernyőn addig vannak fedésben, ameddig a légi jármű 50 a két adó egyenes összekötővonalán mozog. Minden kitérés ebből az irányból azt eredményezi, hogy az (Sl) és (S2) adóktól érkező iránjutósugarak nem esnek ugyanabba az irányba és ezérL a két minimumr 55 törés a világítóképen egymástól távolodik, mimellett az elvándorlás az irányelhagyás mértéke. Az ezáltal az egyenes összekötővonalmenti haladási irány betartásaihoz szükségessé váló kormányhelyesbités irányértelmét úgy ismerhetjük fel, hogy az (Sl) 60 és (S2) keltette minim umgörbéknek nincsen azonos magassága és alakja úgy, hogy az egyik adóhoz tartozó minimumtörés elvándorlási értelme adja meg a kormány szükséges jobbra vagy balra való helyesbi- 65 tésének irányértelmét. A fenti elvek és azok kombinációjának felhasználásával a repülés közbeni, a távolság jelzésével kombinált távvezérlő és kikötő eljárás fejleszthető ki. Az alábbiak- 70 ban leírt eljárás csupán ezen találmány szerinti eljárás egy lehetséges példaképem kiviteli alakja. Egy légi kikötő nagy hatáskörzetű (A) főirányítóadója az (A)-ban levő antennán 75 kívül két kisebb (B) és (C) segédantennát táplál, melyeknek ugyanolyan a kisugárzása, mint a főaiilennáé. (A, B) és (C) egy egyenlőoldalú háromszög sarokcsoportjai (31. ábra). (A, B) és (C) antennák hatás- 80 távolsága annak a körnek a sugarához igazodik, amelyen belül a távolsági jelzés fent leírt elvét akarjuk használni és csak közeli körletre korlátozódhat. A választott példában az (A, B, C) háromszög oldal- 85 hossza 2 kin. A leszálló légi járműveket a három szögfelező (L) metszéspontjában kívánjuk leszállásra késztetni. Hat főkíkötőirány adódik a három szögfelező pályáján, amelyek két. a (Q) és (Z) irányok- 9C kai jellemzett főcsoportra oszlanak, amelyeknek tájoló viszonyait a leszállásnál írjuk le. (Q) repülési irány. A 22. ábra szerinti (F; skálával az (A) 95 adót két világítógörbe segélyével, melyek 1 és 10 fok részére jeleznek, megirányozzuk. Ha nem gondoskodtunk az előbbiek értelmében az egyik időkitérítő elemnek az iránytűrózsával való önműködő moz- i< gatásáról, akkor ettől függetlenül a (B) és (C) hatás körzetén belül nincsen szükség az iránytű leolvasására, minthogy a (Q) haladási irány az (A, B) és (C) adóktól eredő minimum törések oly képéL ered- n ményezi, amely a (B) és (C) adók minimumát az (A) adó minimumtöréséhez szimmetrikusan láttatja. Valamennyi, a iorepiilési irányoktól eltérő repülési irányhoz a három minimumtörés skaláris tá- 1 volságának viszonyát táblázatokból vehetjük ki, amely viszony betartása e viszonynak megfelelő repülési irány betartását biztosítja. Az (L) ponttól mintegy 115 km-re, a (B) és (G) adóktól eredő mini- 1 mumtörések oldalirányban az 1° görbéből a látómezőből kivándorolnak.