115786. lajstromszámú szabadalom • Iránykeresőberendezés az irányértékek optikai jelzésével

Előzetes intőjel (33. ábra). Az L-től mintegy 12 fok távolságra a (B) és (C) adóiktól eredő minimum törések a 10°-os világítógörbéből is kivándorolnak. E pon-5 ton kapcsolót működtetünk, amely a 32. ábra szerinti másik időkitérítőskálát világítja ki. Feltesszük, hogy ennek még 30°-os időkiválasztó fényrekesze van, melyek közül kettő egymáshoz képest 180°-al eltolt 10 és ezenkívül két l°-os időkiválasztó fényrekesze van, melyek a keret síkjára merőlegesen állanak. A 30°-os fényrekeszpárok radiális középvonalai a keret síkjának vetületét 30°os szögben metszik. A letapo-5 gató iénysugár radiális kiterjedésével továbbra is az (A) adó irányába mutat, amely irányt az előbbi kép létesítése végett kényszerűen kapta. Az időkitérítőgyűrű átkapcsolása" után a fenti elvek ki-0 hatása folytán a következő jelenségek lépnek fel: Az L-től való kb. 12—1.577 km-es távolságban a világítóernyőn kizárólag az l°-os görbe minimum törése jelenik meg a az (A) adó irányítósugarától eredően. Ezt pontosan a skála középvonala felett tartjuk. E távolsági zónán belül a felvett példa szerint az iránytűrózsát is meg kell figyelni, ámbár gyakorlatilag az iránytű ) megfigyelését minden további nélkül el is lehetne hagyni, ha az előbb bekormányzott eltérési szöget a következő intőzónába való berepülésig betartjuk. A másik zóna kezdetétől ismét lehetséges az abszolút kor, mányellenőrzés az iránytűre való tekintet nélkül. A következőkben az (L) ponttól való távolságot méterekben kifejezve E-vel, a (B) és (G) adóktól érkező irányitósuga-1 ráknak a repülési iránnyal képezett szögét pedig a-val jelöljük. Intőzóna. I. fázis. E = 1577 m. A skála bal szélén a (C) adó irányítósugárgörbéjében minimumtörés jelenik meg, míg a (B) adó irányítósugárgörbéjén a skála jobb szélén jelenik meg ilyen törés. Mindkettő a 30°-os léptékben. Harmadik görbeként az (A) adó irány ítósugárjának 1°HOS görbéje van a képmezőben, amelynek minimumtörését a (B) és (C) adók töréséhez szimmetrikusan a skála középvonala felett kell tartani, y — 45®. II. fázis. E = 1155 m. (B) és (C) egymásfelé vándorló minimum törései a skála középvonala felett metszik egymást. y. = 60°. III. fázis. E = 845 m. (A„ C) és (B) ismét kivándorló minimumtörései eltűnnek a skálamezőből, (B) balra, (C) jobbra. 60 a =75°. Kikötési zóna. IV. fázis. E = 309 m. (B) és (C) minimumtörései ismét bevándorolnák a képmezőbe, a (C) adóé balról, a (B) adóé 65 jobbról, mint előbb. A (B) és (C) adókról érkező irányítósugarak = 105°-os szöget képeznek. V. fázis. E = 0 m. A (B) és (C) adók minimumtörései ellentétesen egymás felé 70 vándorolva a skála közepe felett metszik egymást Kikötés, Az irányítósugarak a = 120°-os szöget képeznek. Ennek az eljárásnak számos kiviteli módja közül a 34. ábrával kapcsolatban 75 oly foganatosítási alakot írunk le, melynél a 32. ábrabeli gyűrű helyett oly időkitérítőgyűrűt alkalmazunk, amelynél az l°-os időkiválasztó fényrekeszék nem a keret síkjára merőlegesen, hanem az irány kereső 80 keret vetületében vannak elhelyezve. Ezzel azt érjük el, hogy az intőzónába való berepüléstől a leszállásig (I—V. fázisok) az (A) adó irányítósugarának görbeképében minimum törés nincs. Az (L) pont ira- 85 nyára való kormányzást csupán azzal ellenőrizzük, hogy a (B) és (C) adók létesítette minimum törések mindaddig a skála középpontjához szimmetrikusak, amíg az iránykereső szektort a (Q) irányhoz szim- 90 metrikus helyzetben tartjuk, amit, mint már említettük, vagy a (D) gyűrűnek egy iránytűrózsához kézzel való szabályozásával, vagy egy primér időkitérítő elemnek az iránytűrózsa által való automatikus 95 mozgatásával érhetünk el. A III. és IV. fázisok között, ha a (B) és (C) adók által létesített vezető minimumtörések nincsenek a látómezőben, az l°-os időkiválasztó fényrekeszek okozta, a (B) és (C) adóktól too eredő rövid intőjel keletkezik akkor, ha a jármű a (B) és (C) adók összekötővonalát átrepüli. Az intőjel be- és kivándorló minimum törések alakjában jelentkezik. Ha az utóbbi időkiválasztó fényrekeszeket 1° 105 helyett 20° szélesre készítjük, az intőjel magában foglalja a 753 m-től 401 m-ig terjedő zónát, amelyen belül megtörténik a (B) és (C) adók keltette minimumtörések be- és kivándorlása. Amikor e töré- 110 sék a skála középpontjában egymást fedik, ez a (B) és (C) összekötővonalának az (L) ponttól mintegy 577 méter távolságiban való metszését jelenti. Az eddigi feltételek mellett, a világító- 115 ernyő skálájának tizedes-rendszer szerint való osztását feltételezve, az utolsó mintegy 309 m. hosszú szakasz berepülését egy vi-