115786. lajstromszámú szabadalom • Iránykeresőberendezés az irányértékek optikai jelzésével

skála középvonalában van, ha az iránykereső&zektor a beeső tájolósugárhoz képest pontosan szimmetrikus és amelyek minden asszimmetriát egymástól való el-5 vándorlással jeleznek, amit az eredményez, hogy az l°-os léptékben rajzolt görbeminimum minden asszimmetriát megfelelően nagyobb vándorlási sebességgel jelez, mint a 10°-os görbe minimumképe. A két mi-10 nimumtörés egymáshoz való relativ helyzete egy beeső tájolósugárra vonatkoztatva fontos irányítójel teljesen függetlenül a világítóernyő időtengelyének skaláris osztásától való abszolút vonatkoztatástól. Ez 15 elv alkalmazásának célja továbbá az, hogy a megirányított adótól való nagyobb távolság esetén a legkisebb iránykitérések láthatóvá tétele végett lehetőleg kicsiny iránykeresőszektor' leképezése legyen ki-20 vánatos, amivel azonban az a hátrány jár, hogy a kivánt tájolóirányból való átmeneti, szándékolt vagy kényszerült be- vagy kiollózás, vagy a fentiekben mondottak szerint az eltérési szög csekélyebb változá-25 sánál a minimumtörés a (D) tárcsának megfelelő utószabályozása előtt a világítóképből teljesen kivándorol. Ilyen esetekben különböző léptékben felvett két görbével érhetjük el azt, hogy az egyik görbe mini-30 mumtörése mindig a világítóernyőn marad úgy, hogy az a másik görbe viszszavándorlásáig a kormányhelyesbítések durva tájékoztatására szolgálhat. Ez elv kibővítésén alapszik az egysugárkatódcső-55 ben ill. oszcillográfberendezésben oly többszörös görbe felvételére irányuló eljárás, amelyeknek lefolyását egymásra viszonyítva kell megfigyelni. Azt javasoljuk, hogy azokat az impulzusokat, melyeket ;o közvetve és közvetlenül azok a mechanikus vagy villamos folyamatok váltanak ki, amelyeket egymáshoz való viszonyukban meg kell figyelni, felváltva igen gyors szabályos egymásutánban engedjük hatni a 5 Braun-féle cső azonos, vagy azonos feladatú kitérítő elemeire és pedig gyors rezgésfolyamatoknál célszerűen a hasonló célokra használt elektroncsöves relékapcsolások és billenőkapcsolások és esetleg a szo-0 kásos, glimmlámpa felhasználásával. Ha emellett azt kívánjuk, hogy a katód- (ill. fény-)sugár átugrása az egyik görbepályáról a másikra, a képmezőt ne zavarja, p berendezést célszerűen úgy készítjük, hogy 5 ez az átugrás valamely időkitérítő impulzus kezdetekor vagy befejeztének pillanatában történjék. Ugyanezen elv szerint egyszerű rezgésfolyamatokat vagy láthatóvá teendő mechanikus rezgésfolyamatokat egyidejűleg különböző léptékben képezhe- 60 tünk le. A 24. és 25. ábrák oly megoldást mutatnak, amelynél két azonos hullámhosszúságú (Sl) és (S2) adó esetén iránykeiresőszektoron belül valóságos minimumok 65 eredő görbéjeként két minimumtörés keletkezik, melyek egyenként egy állomás irányítósugarát jellemzik. Ha a két adó egymástól! távolsága és a légi jármű földrajzi iránya a két, illetőleg az egyik adó 70 közelében lévő pontra vonatkoztatva ismeretes, akkor a világító görbe vonal két minimumának skaláris távolsága a légi jármű pillanatnyi pályapontjának ettől a vonatkozási ponttól való távolságát jelzi, amely 75 a mindenkori ráirányzási szög szerint vagy táblázatokból, vagy megbatározott jellemző repülési irányoknál — pl. az (Sl—S2) összekötővonal merőleges megirányzásáná) — közvetlenül a világítóernyő skálájával 80 kapcsolatban határozható meg. Az (F) gyűrű iránykereső szektorának, ill. időkiválasztó fényrekeszének alkalmazott fokszélessége szerint, a két minimum skaláris távolságához más valóságos távolság tartó- 85 zik. 10°-os iránykeresőszektor esetén egy légi jármű I. és II. helyzeteinek (24. ábra) a 25. ábra szerinti görbekép felel meg, mimellett mindkét esetben a két adó irányítósugarai a légi járművel 8°-os szö- 90 get zárnak be. A minimum törésnek a s kálit középvonalától való egyforma skaláris távolsága azt mutatja, hogy a légi jármű a két irányítósugár által bezárt szög felező egyenesén mozog. 95 A 26. ábra szerint az (F) gyűrűn két, egymással szemben 120 fokkal eltolt időkiválasztó fényrekesz van akként, hogy az általuk bezárt szög felező egyenese merőleges a keret síkjára. Ha pl. a (D) 100 gyűrű (10. és 11. ábrák) beállításával a beállítható primér időkitérítő elemeket radiális tengelyükkel az észak-déli irányba hozzuk, akkor a világítógörbe az irányító keretben lejátszódó azt a villamos folya- 105 matot rajzolja le, amely a keret síkjára merőlegesnek a 295—305 és 55—65 fokos szektoroknak jobbirányú átfutásánál keletkezik. Ha tehát egy légi jármű észak-déli repülési irányának pl. II. pontjában (27. no ábra) van, amelyben feltevésünk szerint a kelet-nyugati irányban fekvő egvforma hullámu (Sl) és (S2) adókkal 300, ill. 60 fokot zár be, akkor a világítóernyőn mind az (Sl)-től érkező, mind pedig az (S2)- 115 tői érkező irányítósugár a világítóernyőn váltakozva oly világítógörbét képez, amelynek minimumtörése a skála középvonala