115786. lajstromszámú szabadalom • Iránykeresőberendezés az irányértékek optikai jelzésével

való szögeltérését mutatja. A (D) skálán lévő mutató jelnek az iránytűrózsa válasz­tott kormányzási vonalához való és az el­térési szög bejátszása vagy ingadozása foly-5 tán szükségessé váló folytonos utánállítását azzal könnyítjük meg, hogy az egyenes földrajzi összekötőirány betartását akkor is jelezzük, ha az iránytűrózsa vonalának a (D) skálán lévő mutatójeltől való elván-10 dorlásával szemben áll a minimum törés­nek a világítóképben a skála középpontjá­tól a helyes vándorlási értelemben való azonos nagyságú elvándorlása. E vándor­lások arányosságának a megfigyelése fe-15 leslegessé teszi tehát az eltérési szög rövid ideig tartó változásai és egy szándékolt haladási irány beollózása alatt a (D) skála beállításának túlságosan gyakori működ­tetését. Az iránytűskálák és a (D) skála 20 beállításainak kombinált leolvasásához e két komponens konstruktív közelítésére nincsen szükség, ha az iránytűrózsát vagy annak egy részét a (D) skálával összekö­tött skálával szemben (vagy fordítva) tü-25 körrel olvassuk le, vagy ha az összehason­lítandó skálák között hasonló optikai vo­natkozás áll fenn. > Hogy az iránytű jelzése és a fentebb em­lített primér kitérítő elemek beállítása kö-30 zött kényszerű kapcsolatot érjünk el, a ta­lálmány értelmében a 8—11. ábrákban leirt működésű (D) gyűrűt vagy azzal összekötött jelzőszerkezet magán az iránytűrózsán eltolhatóan akként rende-35 zünk el, hogy a (D) gyűrű primér kité­rítő elemei az iránytűrózsához képest tet­szés szerinti fokbeállításba hozhatók, mire ezeket ebben a mindenkor lerögzített hely­zetben az iránytűrózsa minden mozgása 40 magával viszi. Ebben az esetben, mint ahogy a leírásban említett valamennyi el­rendezésnél is természetesen lehetséges a forgó- és beállítható primér kitérítőelemek átrendezése olymódon, hogy pl. a (P) foto-45 cella és az (1) fényforrás (10. ábra) a kör­benforgó iránykereső kerettel mozognak, míg a közöttük álsikló és, általuk kivilágí­tott (F) gyűrű az időkiválasztó fényreke­szekkel az iránytűrózsán ül, amelyen az 50 minden kivánt tájolóvonalra külön beál­lítható, vagy pedig az, (F) gyűrűt az idő­kiválasztó fényrekeszekkel az iránytűró­zsára helybenmaradóan szereljük és pe­dig célszerűen úgy, hogy az időkiválasztó 55 fényrekeszek radiális tengelye az iránytű­rózsa észak-déli irányába essék, míg az ezekkel együttműködő primér kitérítőelem, pl. a fotocella és a fényforrás úgy vannak szerelve, hogy azok az iránykereső keret­tel együtt forognak, azonban az irányke- 60 reső keret síkjával bezárt szöghelyzetük tetszés szerint beállítható. (E szöghelyzet­nek különleges hajtómű segítségével való beállítására az iránykereső keret forgása közben értelemszerűen a fentebb mondot- 65 tak érvényesek.) Ezekkel az intézkedések­kel elérjük azt, hogy — eltekintve az úszó iránylűrózsa ingamozgásaitól — az időkitérítő impulzusok az iránykereső ke­retnek mindig ugyanazon iránytűszektoron 70 való áthaladásánál gerjednek. Ha tehát a vezérlést úgy működtetjük, hogy a vilá­gító görbevonal minimumtörése mindig a skálaközépvonal felett marad, akkor ez annak a jele, hogy a megirányítotl adó 75 irányítósugara mindig ugyanabból az iránytűirányból esik be,, vagyis hogy a ki­választott egyenesvonalú menetirányt be­tartjuk. A leirt munkamódszer a haladás irá- 80 nvát megváltoztató valamennyi befolyás automatikus kompenzálását magában fog­lalja és lehetővé teszi a mindenkor be­tartott eltérési szög folytonos leolvasását Egy ily berendezés célszerűen oly iránytű- 85 szerkezettel kapcsolatban használható fel, amelynél nincsenek meg azok a szerkezeti nehézségek, amelyek úszó iránytűrózsának a járműtest szilárd vonatkozási síkjához való relatív helyzetingadozásaiból és egy 90 vele összekötött időkiválasztó fényrekesz egyidejű fényletapogatásából erednek, te­hát pl. oly iránytűszerkezeteknél, melyek lehetővé teszik főiránytűvel vezérelt irány­fű üzemét. 95 A 22—29. ábrák kapcsán oly kiviteleket ismertetünk, melyek példaképem elrende­zésben kombinált, a távolság megadásá­val egyidejű távvezérlési és kikötési eljá­rásnak az alapja. Ez elveket azonban— 101 éltekintve alkalmazási lehetőségüktől — az alábbi leirás értelmében valamennyi, az előzőkben leirt szerkezeti elemmel kapcso­latban alkalmazhatjuk. A 22. és 23. ábrák szerint koaxiális, különböző fokszélességű iOí szektorokon belül a görbejelzéseket nem­csak az előbb' mondottaknak megfelelően egymás után, hanem egyidejűleg is lát­hatóvá tehetjük. Ha pl. az (F) gyűrű pri­mér időkitérítő elemként két, egymással ll1 szemben 180°-kal eltolt időkiválasztó fény­rekeszt hord akként, hogy felváltva min­den fél iránykeresőkeret-fordulatnál ugyan­az a minimumgörbe egyszer 1 fokos, má­sodszor 10 fokos időkitérítő léptékben raj- 11 zolódik fel, akkor kellő keretforgási se­bességnél a világítóernyőn két kép fog mutatkozni, melyeknek minimumlörése a

Next

/
Oldalképek
Tartalom