115571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi és állati olajok és zsírok és a zsírsavak egyéb gliceridjeinek nemesítésére
fermentálás közben, egyidejűleg enyhe oxidáció is fellép. A találmány szerint pl. az anaerob baktériumoknak a nyerstermények feltárá-5 sára mérvadó változását úgy létesítjük, hogy a célszerűen mechanikai úton felaprított nyersi'aggyút, erőteljes kavarom1 ! segélyével, oly táptalajjal, pl. erjedőképes cnkoroldattal keverjük, amely esetleg 10 megfelelő tápsókkal kevert és baktériumokkal beoltott. A kavarás folytán mindig meghatározott mennyiségű levegői Icavarunk be az elegybe, úgy hogy a kívánt oxídálás és szellőztetés végbemegy. 15 A fermentálás alatt természetesen erőteljes légáramot is vezethetünk. Oxidálószereket, pl. hidrogénszuperoxidot is óvatosan hozáadhatunk a baktericid hatást létesítő mennyiségnél kisebb adagolásban, 20 vagy pedig persók oldatát stb. Baktériumként elsősorban tejsavfejlesztők jönnek tekintetbe, pl. a 13. bulgaricus, í-treptococeus termophilus, B. Delbriicki, B. Leichmann ós mások, A proteinek elkü-25 löíiítésére iJl. a sejtszövet szétbontására enzimeket, pl. oltót, pepszínt és más fehérjebontó fermentumokat használhatunk. Á keletkezett tejsavnak in statu nascendi végbemenő, illetve a fehérjebontó 30 fermentumok behatására, a sejtszövet oly apró részecskékre bomlik szét, hogy a %zsírt többé nem képes visszatartani és egyidejűleg magát a zsírt is nemesíti. Az alaktalan fermentumok, pl. pepszin, .35 oltó, diasztáz és efélék tudvalevőleg teljes légelzárásnál, azaz mindennemű oxidáció mellőzésével hatnak optimálisan. A szellőztetés folytán az alaktalan fermentumok hatásossága tetemesen csökken, az 40 aktivitás hiányát azonban bőségesen kiegyenlítik az említett kedvező oxidációs hatások. Ugyanez áll értelemszerűen íz anaerob baktériumokra, különösen akkor, amikor az anaerob baktérium nincs átve-45 zetve aerob módosulatba. Mivel ily fajta bakteriális fermentálásoknál bizonyos enzimek hatásáról van szó, a fermentálás az izolált, alaktalan enzimekkel is foganatosítható, pl. az élesztő-50 sajtolás levével, enzimes aktivitású autólizátumokkal, valamint e baktériumok enzimes oldatainak kombinációival. A zsírsavak gliceridjeinek íz- és szagjellegét a találmány szerint biológiai úton 55 véghezvitt eszteri/ikálással is megváltoztathatjuk ili. megjavíthatjuk. Az eszterií! kálás pl. a fent felsorolt erjedési folyamatokkal is kombinálható, vagy ezektől elkülönítve is elvégezhető. Már kevert alkoholossavas erjedésnél (pl. élesztő és bacil- 60 lu,s bulgaricus) is fellép esziterifikálás. Ilyen eszterifikálás pl., esetleg etil-, butil-és más, magasabbrendü alkoholok jelenlétében, vajsav-, tejsav-ecetsavbaktériumokkal, különösen B. acetosunimal és külön- 65 féle élesztőkkel és ezen organizmusok kombinációjával létesíthető. Magától értetődik, hogy önmagában káros bakter iumokhól, pl. vajsiav-bakteriumokból csak anynyit veszünk, amennyi az eszterifikáláshoz 70 mindenkor szökséges. Minden esetben előnyösnek bizonyult, hogyr a fermentatív behatással a kezelendő terméket enyhén oxidáljuk. Az élesztőkre vonatkozólag meg jegy- 75 zendő, hogy ezek az oxidáció legegyszerűbb .alakjánál, vagyis a lógát.veze.tésnél, rendkívül élénk életműködést fejtenek ki, amint ez pl. az ú. n. szellőztető élesztőgyártásnál ismeretes. Ez esetben az anae- 80 rob baktériumok alkalmazásával ellentétben, az optimális eset áll fenn, mert természetesen kívánatos, hogy a fermentatív befolyások a lehető legerőteljesebben menjenek végije. 85 Az eljárás igen alkalmas a szokásos finomítási aljárá.soknak, pl. fehérítésnek, gőzölésnek tetemes megrövidítésére és így a termelési eljárás tetemesen olcsóbbá tételére, valamint halolajok keményí lésének 90 helyettesítésére. Igen ajánlatos a szokásos finomító eljárásoknak kombinációja a biológiai eljárásokkal. így pl. a fehérítést és gőzölést a fenti eljárás követheti. Célszerűbb azonban, ha a biológiai eljárást kö- 95 vetik a szokásos finomítási eljárások, pl. savtalanítás, fehérítés és gőzölés. Tetemes hatást érünk el, ha a kezelendő olajokhoz és zsírokhoz, a találmány szerinti fermentálásnál a szokásos fehérítőszereket, fehé- 100 rítőföldet, szilikagelt, aktívszenet keverünk, vagy ezeknek elegyeit az emulzióhoz, tenyésztésnél, hozzáadjuk. Igen célszerűnek bizonyult a fermentálás folyamán az emulzión oly gázok átvezetése, 105 amelyek a zsírokra nem fejtenek ki káros hatást. Az eljárás, különösen margarin előállításnál, az alkalmazott kiindulási anyagokat. nagymértékben zamatosítja ós a vaj 110 zamatját kölcsönzi nekik. E különleges célra célszerűen az egész zsírmasszát, kirnelés előtt, az ismertetett módon kezeljük, azután a zsírokat, pl. centrifugál ás vagy 1 !•• . i • * . ; i. 1
