115446. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronsugárelemzésre és képszétbontásra

anóda külső, csőalakú (25) gyiijtőanódából áll (3. ábra), amelyet a (26) anódatoldat segítségével a eső falába olvasztunk be. Emellett a cső a berendezés tengelye 5 felé mutat. Az anódacsőnek azon a helyén, ahol a (11) nagy cső fő hossztengelye a pálcaanódát metszi (27) letapintónyílás van, amely előnyösen a katóda felé mutat. Ez 10 a nyílás a belső anóda vagy antikatóda felületének korlátozott részét hagyja szabadon, amely (29) anódát „szelektív vagy felfogó anódának" nevezünk, minthogy egymásután azokat az elektrónokat fogja 15 fel, amelyeket a távolbalátási jel létesítésére kiválasztunk. A felfogóanódát a (30) szigetelt tartó segítségével a (27) nyílás mögött helyezzük el. A felfogóanóda (31) vezetéke a. (30) 20 tartóba van beolvasztva (3. ábra). Ez az anóda vezeték a (26) anódakar végén át kifelé nyúlik, úgyhogy a felfogóanódát feszültség alá helyezhetjük. A gyüjtőanódát a (32) gyűjtővezeték segítségével köt-25 jük össze a feszültségforrással. A felfogóanóda bevezető vezetékét előnyösen a csövön kívül is eltakarjuk és erre a célra még egy (34) csövet helyezünk fel az anódakarra és azon erősítjük meg a gyűjtő 30 vezetéket. Miután a csövet alaposan kiszivattyúztuk és gázmentesítettük, felvisszük a fotoelektromos réteget és tovább kezeljük, feltéve, ha erre szükség van. A csövet az-35 után a szivattyúról leolvasztjuk és m?v állítjuk fel, hogy képszétbontóként működjék. Lencsét vagy valamely más (35) optikai rendszert (1. ábra) iigy helyezünk el, hogy 40 a tárgy képe a fotokatódára vetődjék. Bár a pálcaanóda a fény útjában van, annyira távol van az optikai rendszer gyújtópontjától, hogy a katódán a kép élességét csak elenyészően befolyásol:ia. A 45 kép megvilágítása is csak lényegtelenül csökken, minthogy a pálcaabikri anóda viszonvlag kevés fényt tart vissza. Két (36) és (39) eltérítőtekercspárt alkalmazunk az elektronsugárnak a két öö irányban való vezérlésére, amely tekercspárok a (37) és (40) billenő rezgést létesítő berendezésekkel működnek együtt. A mágneses mezők, amelyeket ezekben a tekercsekben a rezgőáramok keltenek, olyan 55 hangolásúak és úgy vannak megválasztva, hogy az egész elektronsugár-keresztmetszet egymásután elmegy a (27) letapintónyílás előtt. Ha pl. az egyik billenő rezgést létesítő berendezés olyan méretű, hogy eltérítő frekvenciája 1000—5000 Hertz-ig ter- 60 jed, akkor a másik billenő rezgést létesítő berendezés frekvenciája .16—60 Hertz. A fókuszbaterelő mezőt a (41) fókuszbaterelő tekercs hozza létre, amelyet a (42) telep táplál és a (44) szabályozóellen- 65 állás szabályoz. Ennek az ellenállásnak alkalmas beállításával az elektronokat a (27) nyílás síkjában fókuszba tereljük. A 7. és 8. ábra két lehetőséget mutat az anódák feszültsége alá helyezésére. A 70 7. ábra olyan kapcsolást mutat, amelyben a (46) anódtelep negatív sarka a katódával kapcsolódik; emellett a (47) pozitív oldal a belső <29) felfogó anódával a (48) ell enalláson át áll összeköttetésben. 75 A (25) gyiijtőanóda ekkor az (50) elágazás révén a feszültségforrással olyképpen kapcsolódik, hogy pozi'dv feszültsége kisebb, mint a felfogóanódáé. Ebben az esetben a nyíláson átmenő elektronokat a felfogó- 80 anóda közvetlenül felfogja és a (48) ellenálláson átmenő áram a (29) felfogóanóda és a (25) gyiijtőanóda által felfogott elektronok száma közötti különbségnek a függvénye. A (49) vezetékek a (48) ellen- 85 állás végeitői a szokásos erősítő áramkörhöz vezetnek. A 8. ábrán feltüntetett kapcsolás csak annyiban tér el a már leírt kapcsolástól, hogy a belső és külső anóda feszültségei 90 fel vannak cserélve; vagyis a gyiijtőanóda potenciálja a nagyobb. Ebben az esetben a nagy sebességgel mozgó elektronok a nyílásba belépéskor és a felfogóanóda felületére ütközés alkalmával szekunder 95 elektronokat hoznak létre. Ezeknek a szekunderelektronoknak viszonylag kicsi a sebessége és a központos gyiijtőanóda belső fala fogja fel azokat; tehát ugyancsak a gyiijtőanóda által közvetlenül az ioo elektronáramból felfogott elektronokhoz adódnak hozzá. Ilymódon az áram, amely a (48) ellenálláson átfolyik, nagymértékben megnövekedik és így a jelek erőssége is fokozódik. 105 A 4., 5. és 6. ábra az eredő mezők hatására, a letapintóeljárás bizonyos fokozataiban létesülő középső elektronpályákat tünteti fel. A rajzon három nézet látható. Az 5. ábra középső képpont letapintását, a 4. 110 és 6. ábra pedig egymással szembenfekvő szélső pontok letapintását tünteti fel. Az ábrák az elektronpályák eltorzulását csak az egyik feltüntetett síkban mutatják. Az eltorzulások a pálcaanóda asszimetriás 115 elrendezése folytán más síkokban még nagyobbak lehetnek. Az ábrák azonban a folyamatot teljesen fetüntetik, minthogy a