115446. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronsugárelemzésre és képszétbontásra
4 115446. letapintandó elektronok minden esetben a katód;']n levő eredeti helyükről középértékben, illetve végeredményben egyenesvonalú pályákon jutnak a felfogás helyére, 5 vagyis a letapintó nyílásba, függetlenül a sugár többi részének tetszésszerinti síkokban való eltorzulásától. Ha a páleaanóda feszültség alatt van, akkor asszimmetriás egyenlőtlen elektro-10 Kztatikai mezőt létesít és az elektronok igyekeznek a mező erővonalai mentén a pálcaelektróda felé konvergálni. A sugarak természetes széthajlása még mágneses fókuszbaterhelés nélkül is részben ki-15 egyenlítené ezt az összehajlást, úgy hogy a letapintómezők alkalmazása nélkül is az 5. ábrán feltüntetetthez hasonló üzemállapot jönne létre. Mégis jobb fókuszbaterelő mezőt használni és így a középső pályákat 20 a lehető ]eg párhuzamosabbá tenni, tehát ilymódon az elektronoknak a konvergáló sztatikai mező Íratására fellépő konvertálását megakadályozni. Ha továbbá feltételezzük, hogy letapintómezők nincsenek je-25 len, akkor a közepes elektronpályák a i'ókuszbaterelő mező beiktatása után általában az 5. ábra szerinti alakot veszik fel; az elektronok olyan közepes pályákon mozognak, amelyek a fókuszbaterelő és szta-30 tikai mezők együttműködése révén jönnek létre: az elektronok egészen szorosan a pálcaanódáig1 párhuzamos pályákon mozognak. Azok az elektronok, amelyeknek a pályái nem egyenesvonalúak, ekkor be-85 felé. a pálca felé mozognak és ott összegyűlnek. Azok az elektronok, amelyeket a katőda középpontja közelében levő elemi területről boesát ki. középen egyenes pályán mozognak, belépnek a (27) letapintó-40 nyílásba és a felfogó anóda fogja fel azokat, viszont minden egyéb elektron végül a. gyíi jtőanóda külső felületére jut. Ha fenti feltételek mellett eltérítőmező hat a sivíárra, akkor a sugár az egyik 45 vagy a másik oldalra eltolódik, amint ez a 4. és (>. ábrán látható. A sugár eltolódása Folytán annak a külső falhoz legközelebbi részei a falra irányulnak. A sugárnak e részében levő elektronok nem 50 követhetik az eredő mező erővonalait, hanem a fal felülete mentén vándorolnak és a páleaanóda közelében mind szorosabban összeterelődnek, A páleaanóda egyik oldalánál (51) ívet írnak le, és befelé foixlul-55 nak, hogy végül a gyiijtőanód'ára ütközzenek. A. eső belső fala mindjárt a letapintás kezdetén feltöltődik és az egész eljárás folyamán állandó potenciálon marad, anélkül, hogy a letapintást bárminő módon befolyásolná. Minthogy ebben a be- 60 rendezésben a gyorsító potenciálok nagyok és az áramerősségek viszonylag kiesik, az elektronpályák meghatározásánál a tértöltési hatások elhanyagolhatók. Az eltérítés folyam an a sug'arnak csakis 65 azok a részei jutnak a letapintó nyílásba, melyeknek köziépső pályája a katódán levő kiindulási helytől a letapintó nyílásig egyenes vonalú. Ily módon elérjük, hogy a kioldott áram az egyenként egymásután 70 következő területek megvilágításával arányos, amely területekből a kiválasztott elektronok kiindulnak. A képszétbontásnak ennél a módjánál a katóda elemi részeiből kibocsátott elek- 75 trónok a felfogó anóda felé való mozgásuk közben nem rendelkeznek olyan térbelileg torzítatlan összefüggéssel, amely a kép elemi részeinek megvilágítási erősségével arányos volna, hanem a távolba- 80 látási impulzusok kiváltására felfogott minden sugárrésznek az elektronerőssége a katóda ama felületi részecskéinek a megvilágítási erősségével arányos, amely felületrészecskék a felfogott elektronokat 85 kilövelik. A. találmány a katódasug'ár szétbontó csövek szerkezetének nagyfokú egyszerűsítése anélkül, hogy ezzel a szétbontás élessége csökkenne. Ezenfelül az optikai kihasználás is fokozódik, mint- 90 hogy ernyőket nem alkalmazunk. Szabadalmi igények: 1. Berendezés elektronforrás, főként fotokatódafelület le-tapintására távolbalátó és kép'Szétbontó csövekben, amely- 95 ben az elektronnyalábot villamos mező gyorsítja és eltérítő mezők felfogó anóda mentén továbbítják, amelyre az a jellemző, hogy az előnyösen pálcaalakú felfogóanóda ós/v,agyér- 100 nyője egyszersmind gyorsítóelektróda is és hogy a. berendezés az elektronforrásnak mindenkor csak azt a részét reprodukálja, éle-en, amelynek képe a felfogóanódára és annak legközelebbi 103 szomszédságába esik. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés megoldási alakja, amelyre az elektronnyaláb eltérítésére való, keresztirány ú mágnese? mezők a jellemzők. 110 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés megoldási alakja, amelyre az elektronok sűrítésére való, hosszanti, mágneses mező a jellemző. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés 115 megoldási alakja, amelyre az jellemző, hogy a felfogóanódát esőalakú ernyő
