115158. lajstromszámú szabadalom • Közúti jármű, különösen teherszállításra

vonórúdnyulvány a (B és D) kerekeket. Hogy azonban mindegyik vonórúd mind a négy kereket kormányozza, a két (E és F) kormánykeresztet (30) és (29) csukló-5 pontjaik útján, azaz a 2. ábrán látható módon, a (G) kormányösszekötőrúd köti össze. Ez a rúd tehát a két kormánykereszt egymással párhuzamos, az alvázfőtartókra a kerekek egyenes állása mel-10 lett merőleges karjait a keresztközépponttól ellentétes irányba nyúló végeiken köti össze. Ezt a rudat vonószervvel, pl. drótkötéllel is pótolhatjuk, ha az (E) kormánykereszt (27) csuklóját az (F) kort5 mánykereszt (28) csuklójával egy további (az ábrán fel nem tüntetett) vonószervvel kapcsoljuk össze. Ugyanúgy pótolhatók drótkötelekkel vagy lánccal a (21 és 22) rudak is. Ily szerkezet mellett vilá-20 gos, hogy a (25 vagy 25a) vonórúdnyulványok bármelyikének oldalirányú elmozdulása mind a négy kereket a kívánt értelemben kormányozza és egyben a másik vonórúdnyulvány megfelelő ér-25 telmű elmozdulását is idézi elő, miáltal az ilyen kocsikból összeállított vonat igen kis körben kanyarodhat és az egyes kocsik eközben egymás nyomvonalában fognak maradni. Világos továbbá, hogy SO úgy az ilyen vonatnak, mint az egyes kocsiknak megfordulása mellőzhető, mert hiszen bármely végüknél fogva egyformán jól vontathatók. Ugyanilyen jól megfelel e kocsi a bevezetésben említett 35 összes többi követelményeknek is, mi szerkezetének ismeretében bővebb magyarázat nélkül is világos. Hangsúlyozzuk, hogy találmányunk nincs fenti példára korlátozva, hanem Í0 előnyeinek feláldozása nélkül számos változatban készíthető. így pl. a torziós (9) rugókat a kereszttartókban ágyazott tengelyekkel helyetteseíthetjük és a kerekekot másfajta, pl. a (12) lengőkarok és az 45 (1) és (2) alvázfőtartókra erősített rugóbakok között elhelyezett spirálrugókkal vagy lemezrugókkal rugózhatjuk. A (9) rugókat vagy tengelyeket nem kell feltétlenül felváltva a hozzájuk tartozó 50 kerekek előtt és mögött, az 1. és 2. ábrák szerinti módon elhelyezni, hanem azok a fent ismertetettől, melynél a lengőkarok egyik alvázfőtartón a kerekek előtti, a másikon azok mögötti 55 forgá&ponüíak, eltérő elrendezésűek is lehetnek, pl. a 3. ábra szerint egyirányban, egymás mögött, vagy a 4. ábra szerint egyirányban, egymás alatt is elhelyezhetők, természetes^ a kormányrudazat és a kereszttartók elhelyezésének megfelelő 60 módosítása mellett, miért is találmányunk nincs a fent ismertetett kormányzórúdszerkezetre és kereszttartóelhelyezésre korlátozva és a kerékfelfüggesztés is eltérő lehet. Eltérő lehet a (12) lengőka- 65 raknak a (9) rugókhoz, illetve tengelyekhez való erősítése is. A 6. ábra szerinti alternatívánál a (4) kereszttartó rövidebb, s a (12) lengőkar a kereszttartón való ágyazása nélkül van a (9a) tengelyre erő- 70 sítve. A 7. ábra szeriinti alternatívánál a (4) kereszttartó hiányzik (illetve más helyen van és/vagy más kiképzésű) 6S SL (12) lengőkar villás végű, miért is két helyen van a (9b) rugóhoz erősítve, vagy, ha ez 75 tengely, azon ágyazva. Nincs a találmány szerinti kocsi a kerekek számát illetőleg sem korlátozva, mert pl. az alváz közepetáján még egy kormányozhatatlan kerékpár is lehet, és/vagy a kocsi pl. nyolc kor- 80 mányozható kerékkel is készíthető, ha különlegesen hosszú és nagy teherbiróképességű, de mégis kis körben kanyarodni tudó kocsira van szükségünk, mely a forgózsámolyos kocsik ismert hátrányaitól 85 mentes kell, hogy legyen. Ilyen elrendezés pl. a 3. és 4. ábrák szerinti felfüggesztésű kerekeknek az alváz mindegyik végén egymás mellé való helyezésével valósítható meg. Az ábrákon feltüntetett, tisz- 90 tán torzióra igénybevett rugók előnye, hogy az átjárást nem csökkentik, hogy igen jól védetten vannak elhelyezve és akár teljesen zsírban futhatnak, tehát rozsdásodásnak nincsenek kitéve és hogy 95 törés esetén igen könnyen és gyorsan kicserélhetők és könnyen készíthetők úgy., hogy egy kocsi összes rugói egyformák legyenek, miáltal kevés tartalékra van szükség. Némely esetben igen célszerű el- 100 rendezés lehet az, melynél az egymáshoz tartozó [pl. az (A) és (C), vagy a (B) és (D)l kerekek a 3. és 4. ábrákhoz hasonló módon, azonos irányba kinyúló lengőkarokon vannak felfüggesztve, e lengőkarok 105 azonban ugyanazon kereszttartóban levő egyetlen, mindkét kerék számára közös torziós rugó két végéhez vannak erősítve, mely ekkor a kereszttartóba van közepén befogva. Ez esetben ugyanis a két kerék 110 rusrózása a közös rugó dacára egymástól független marad- Ugyanilyen elrendezésben nagyobb rugómunkát kaphatunk, ha a len erőkarokat közös tengely vagy kereszttartó végein ágyazva, őket e ten- 115 gelvt körülvevő ég/vagy a kereszttartóban elhelyezett vagy azt körülvevő spirál-