115114. lajstromszámú szabadalom • Érme-automata elreteszelés kétszeri feloldására
•van, mely lenyúlik a (b) működtetőrúdig és e rúdból oldalt kiálló (s) ütközőnek mozgási pályájában fekszik (1—3. ábrák). Ez ütközőnek ferdén lecsapott (sl) ütköző-5 széle van, ami lehetővé teszi azt, hogy a (b) működtető rúdnak a II-jelű nyíl irányú mozgatásakor a (d) csatornafalat (f) forgáscsapok körül a 3. ábrán I-el jelölt irányban elforgatja, aminek folytán az (a) 10 pénzcsatorna alul felnyílik. A (b) működtetőrúd az (i) hátfalnak belső oldalán van vezetve, részint a hátfalból'kiálló és a (b) rúd (t) hosszhasítékába nyúló (a rajzon már nem látható) 15 csappal, részint pedig a (v) lemezkével (1. ábra). Az (i) hátfal rész belső oldala és a (b) rúd között olyan széles (z) ré,s van, hogy abban a (w) érme éppen elfér (1. és 4. ábra). Az (a) pénzcsatorna alsó vége a 20 függélyes (1) csatornába torkollik (1. ábra) és ennek alsó végéből ágazik ki az (i) hátfal és a (b) rúd között kialakított (z) pénzvezetőrés. Ebbe a résbe, közvetlenül az (1) csatornából való kiágazás után, belényú-25 lik az (i) hátfal külső oldalán (2) csappal megerősített és (3) rugó hatása alatt álló (4) lemeznek begörbített (5) vége, mely a {w) érme mozgásának útját állja (4. ábra). A (z) vezetőrésnek végét az (i) hátfal 30 belső oldalából befelé nyúló (6) perem határolja (1. ábra), mely a résben vezetődő (w) érmét kivezeti az automatából a megfelelő érmegyűjtőbe. A (b) működtetőrúdnak a (z) rés felé 35 eső oldalából (7, 8) csapok állanak ki (4. ábra), melyek közül a (7) csap a működtetőrúd kihúzásának mértékét határolja, t. i. kihúzott szélső helyzetben a (7) csap az (i) hátfal (il) részének ütközik, a (8) 40 csap pedig a (w) érme előremozgatására való. A (b) működtetőrúd ellentétes oldalából az (s) ütközőn kívül még a (9) ütköző áll ki, melynek a II-jelű nyíllal szembenéző lapja lerézselt. A (b) működtetőrúd-45 nak ugyanez oldalára még a (10) lemezke van (11) csappal erősítve, melyből a (b) rúd megfelelő nyílásán át (12) csap nyúlik be a (z) résbe. A (10) lemezkét rugó szorítja a (b) rúdhoz és ennek hatása elle-50 nóben a lemezke kissé eltávolítható a (b) rúdtól, mikor is a (12) csap kiemelkedik a (z) résből (4. ábra). Az (i) hátfal alsó részéhez, a belső oldalon, a (13) tengely körül elforduló és 55 (14) rugó hatása alatt álló (15) pofa van erősítve (1., 3. és 4. ábrák), melynek (15a) bordája közvetlenül a (b) rúd belső oldala mellett fekszik és a (b) rúdból kiálló (9) ütközőnek mozgási pályájában helyezkedik el. A (15a) bordából (16) kar ága- 60 zik ki, melynek végéből (17) nyelv nyúlik be a (z) érmevezető résbe. A (b) működtető rúd mellső végén (18) fogazás van, melybe belékapaszkodik a (19) rugó hatása alatt álló (20) kilincs 65 (1. ábra). Az automata a következőképen működik: A (b) működtetőrúdnak betolásával oldódik fel az a retesz, ami a használandó szerkezetet elreteszeli. Mindaddig, míg a 70 megfelelő érme nem jutott az automatába, ez a betolás nem lehetséges, mert a (b) rúdból kiálló (9) ütköző beléütközik a (15) pofa (15a) bordájába (1. ábra) és így a rúd eltolása megakad. A bedobott 75 pénzérme ellenértékeképen a reteszelést kétszer lehet feloldani, tehát az elreteszelt szerkezetet kétszer lehet használatba venni. Tgy pl. ha a szerkezet (pl. asztali billiárd) használatba vétele 80 tíz fillér ellenében történhetik meg, akkor az automatába húsz fillérest kell bedobni, melynek ellenében a játékot elreteszelő szerkezetet egymás után kétszer lehet feloldani. Az automa- 85 tának ilyen kialakítása azért szükséges, mert a tízfilléres érme méretei teljesen megegyeznek a kétfilléresével és így abban, az esetben, ha az automatát tízfilléres érme bedobására szerkesztenénk, vissza- 90 élések történhetnének, t. i. az automata érmevizsgálója nem tudná megkülönböztetni a tízfillérest a teljesen azonos méretű kétfillérestől, míg ellenben húszfilléres érmével való működtetés esetén visz- 95 szaélés nem történhetik. Az automata működtetéséhez szükséges érméi (húszfillérest) az (a) pénzcsatorna felső részébe kell bedobni, ahol az a (g) peremen végigszalad, majd beesik a füg- 100 gélyes (1) csatornába, onnan pedig a (z) érmevezető résbe. Ha vaspénzt dobnak az (a) csatornába, azt a (p) mágnes magához rántja és fogva tartja. Ha idegen pénzt, pl. tízfillérest dobnak az (a) csatornába, 105 ez lecsúszik a (g) vezetőperemről és nekiesik a (c) vagy (d) csatornafalnak, ahol állva marad. Általában a húszfilléres érménél keskenyebb érmék nem tudnak a (g) peremen végigszaladni, mert ennek 110 szélesebb vezetőfelületén megbillennek és nekiesnek a csatornafalnak. Ugyan ez az eset akkor is, ha az érme csak a kerületének egyes helyein keskenyebb, mint a húszfilléres érme (pl. ha egy hamis ér- 115 mét, úgy kalapálnak ki, hogy egyes részcin olyan vastag, mint a húszfilléres, más részein vékonyabb). Minthogy a (g) Vezető-