115114. lajstromszámú szabadalom • Érme-automata elreteszelés kétszeri feloldására

pálya hossza az érme kerületének legalább kétszeres hosszával egyenlő, az érme kerületének minden része legalább kétszer jut a (g) pályára, tehát a kerület-5 nek az a része, mely kesikenyebb, mint a húszfilléres érme, legalább kétszer rászalad a (g) pályára, ahol feltétlenül megbillen és nekiesik a csatornafalnak. Az érme bedobása után az automatát úgy hozzuk 10 működésbe, hogy a (b) rudat a II-jelű nyíl irányában (2. ábra) betoljuk. A betolás kezdetekor a (b) rúdból kiálló (s) ütközőlemez nyomban nekiütközik a (d) csatornafal (r) nyúlványának (1. ábra) és 15 ferdén lecsapott (sl) részével az (r) nyúlványt, illetve az avval egy darabból készített (d) csatornafalat az (f) forgástengelyek körül elforgatja, illetve eltávolítja a (c) csatornafaltól. Ezáltal az (a) pénz-20 csatorna alul kinyílik és a benne fogvamaradt hamis, illetve az automata működtetésére nem használható érmék, belőle kiesnek és az (i) fallal terelve, a (21) visszavezetőcsatornába hullanak. Nem 25 fordulhat elő az, hogy az (a) csatornában az érme megreked és torlódást idéz ejő, vagy az automata működését akadályozza, mert a (b) működtetőrúd betolásakor az (a) csatorna nyomban felnyíjik és 50 a rossz érme azonnal kiesik belőle. A játékos is nyomban megtudja, hogy érméjével az automatát nem lehet működtetni, tehát további kísérletezés hiábavaló. Nem fordulhat elő továbbá az sem, $5 hogy a (p) mágnes nem engedi a megfogott érmét a visszavezető csatornába jutni, minthogy a (d) csatornafalnak az (f) tengelyek körül való elfordulásakor a csatornafallal együtt a mágnes is eltávozó zik a (c) csatornafaltól, az érme ellenben kénytelen a (c) fal és az (ol) rács között visszamaradni, ahonnan azután leesik a (21) visszavezetőcsatornába. Abban az esetben, ha jó érme jutott az Í5 (a) csatornába, ez, mint már fent leírtuk, a (z) érmevezetőrésbe esik, a (b) rúdból befeléálló (8) csap és a (b) rúdhoz erősített (10) lemezkének a (z) résbe nyúló (12) csapja közé (1. és 4. ábrák). Ha most ,0 a (b) rudat a II-jelű nyíl irányában befelé toljuk, a már leírt módon az (s) ütköző felnyitja az (a) érmecsatornát, ugyanakkor pedig a (8) csap a (w) érmét maga előtt tolja. Az érme előbb nekiütkö,5 zik a (z) résbe nyúló (5) lemezvégbe és azt a (3) rugó ellenében kitolja a (z) résből. Amint az érme az (5) lemezvéget elhagyta, ez a rugó hatása alatt visszaugrik korábbi helyére és az érmének viszszahúzását meggátolja. Ennek az a célja, 60 hogy az érmét ne lehessen valamilyen módon kipiszkálni az automatából, vagy pedig az átlyukasztott érme fülébe erősített zsineggel ne lehessen az érmét a csatornából visszahúzni, illetve, hogy a (b) 65 rúdnak a másodszori működtetést megelőző visszahúzásakor az érme visszafelé mozgását megakadályozza. A (b) rúd további betolásakor a (8) csappal előretolt érme nekiütközik a (15) pofa (16) karjá- 70 ból a (z) résbe benyúló (17) nyelvbe és azt ugyancsak kitolja a (z) résből. Ennek folytán a (15) pofa elfordul (13) tengelye körül és eltávolodik a (b) rúdtól, s a (15a) borda kimozdul a (b) rúd (9) ütközőjének 75 pályájából (1. és 3. ábrák). Ilymódon lehetővé válik a (p) rúdnak a működtető helyzetbe való további betolása, amit eddig a (9) ütköző útjába álló (15a) borda megakadályozott, úgy hogy érmebedobása 80 nélkül a (b) rúdnak kellő mértékű betolása nem lehetséges. A (b) rúd most a működtető helyzetbe jutott, tehát kioldja az eddig elreteszelt szerkezetnek reteszelését. Ebben a helyzetben a (b) rúd (t) 85 hasítékában vezetődő (a rajzon nem látható) csap ütközik a hasíték falába és a rúdnak további betolását meggátolja. Ebben a helyzetben a (w) érme a (17) nyelvet még nem engedi visszatérni ko- 90 rábbi helyére, tehát a (15) pofa is el van még távolítva a (b) rúd síkjától. Ha a játék befejeződött és a szerkezet újból elreteszelődött, az automatának még egyszer ki kell oldani az elreteszelt 95 szerkezetet, minthogy a bedobott húszfilléresért kétszer lehet a szerkezetet használni. E célból a (b) rudat előbb vissza kell húzni kiinduló helyzetébe és azután újból be kell tolni a működtető helyzetbe. 100 A II-jelű nyíllal ellentétes irányú viszszahúzás alkalmával a (b) rúdhoz erősített (10) lemezke (12) csapja ütközik a (w) érmébe és azt visszafelé igyekszik mozgatni. Ámde az érmének visszafelé való 105 mozgását az (5) lemezvég, mely az érme elé nyúlik, meggátolja, s így a (12) csap kénytelen a rugóhatás ellenében kilépni a (z) résből, hogy a (b) rúd visszahúzása lehetővé váljék. Amint a (b) rudat már 110 oly mértékben húztuk vissza, hogy a (12) csap az érme elé került, ez a csap rugóhatás alatt visszaugrik korábbi helyére, vagyis ismét benyúlik a (z) résbe és a (b) rúdnak elkövetkező másodszori betolása- 115 kor most már ez fogja az érmét miaga