115025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új anyarozsalkaloida és sóinak előállítására
zen oldódó tulajdonsága alapján különítjük el a többi alkaloidától. Nemrég Dudley H. W. és Moir Chassar olyan eljárást ismertettek (British Medi-5 cal Journal 3871. sz. 1935 március 16), mellyel ők ugyancsak vízben oldható és kloroformban nehezen oldható alkaloidát kapnak. Ennek az alkaloidának pontosabb analitikai adatai e bejelentés beadásának •-10 időpontjában még nem ismeretesek, de tény, hogy Dudley és Moir alkaloidája a poláros fény síkját kifejezetten balra forgatja. 0.1 százalékos kloroformoldatban, melyet a Dudley és Moir által „ergomet• 15 rín"-nek nevezett alkaloidából lehetett előállítani, a készítmény (y.) 'n -=—45° optikai fogatókóp?sségot mutatott. A találmány szerinti íij alkaloida ezzel szemben kloroformban lényegesen nehezebben oldódó dik, úgyhogy abból 0,1 százalékos kloroformoldatot nem is lehetett készíteni, hanem csak lényegesen nagyobb higítású oldatot, mely gyengén jobbra forgatott. Vizes oldatban az alább részletesebben :2ö ismertetett alkaloida a poláros fény síkját erősen jobbra forgatta; a nagyfokú vákuumban szárított, benzolból többször átkristályosított anyag 0,5 százalékos vizes oldatában (7.) -f 90°. r:g0 Dudley és Moir eljárása ergometrin előállítására úgy kezdődik, hogy a zsírtalanított anyarozsddrógot forró hígított kénjavval kivonatolják, míg a mi eljárásunknál — s ezt itt kifejezetten hangsúlyozzuk 35 — a z anyarozsalkaloidák termikus és vegyi elváltozásait kizárjuk, úgy, hogy a vízben oldható új alkoloida mellett az olyan nagyon érzékeny alkaloidákat is, mint amilyenek az ergotamin vagy az ergotoxin, változatlan alakban kaphatjuk 40 meg. Dudley és Moir az anyaguk olvadáspontját (előzetes elszíneződés mellett) 150—152°-ban jelölik meg, míg az új anyag 159°nál zsugorodni kezd és (sötét színeződés mellett csak 162°-nál bomlik. A vízben 45 oldható két alkaloida előállítási különbsége, valamint az optikai forgatóképességüknek, kloroformban való oldhatóságuknak és olvadáspontjuknak lényeges eltérése azt mutatja, hogy Dudley és Moir 50 ergomentrinje más, mint a mi eljárásunkkal kapható, vízben oldható alkaloida. Ebben a vonatkozásban fontos körülmény, hogy az ergometrin sóképző tulajdonságáról eddig csak az ismeretes, hogy az ergo- 55 metrin hígított savakban oldódik, amivel szemben az alábbiakban rá fogunk mutatni arra, hogy az új alkaloida, kifejezetten lúgos természete folytán, igen szépen kristályosodó sók képzésére alkalmas. 60 Ez a kitűnő sóképző tulajdonság semmiesetre sem volt előrelátható, mert az ergotoxin-ergotamin-csoport fennt említett hat alkaloidája közül csak kettő, nevezetesen a balraforgató ergotamin és ergotoxin ad 65 szépen kristályosodó sókat, míg a négy jobbraforgató, t. i. az ergotinin, ergotaminin, szenzibamin és ergoklavin erre nem képesek, jóllehet ezek is oldódnak hígított savakban. Az új alkaloida, mely számára 70 az „ergobasin" elnevezést kívánjuk bevezetni, ezzel szemben erősen jobbraforgató és emellett ugyanolyan szépen kristályosodó sókat ad, mint pl. az ergotamin, melytől — amint az alábbi táblázatból kitű- 75 nik — tulajdonságai és vegyi összetétele folytán lényegesen különbözik: -80 -•85 ergotamin vegyi összetétel CS 5 H3 5 05 N5 molekulasúly 581.3 bomlási pont 213— 214° nitrogéntartalom N 12,05«/o széntartalom C 68,12% hidrogéntartalom H 0,07% oldhatóság kloro-0,07% formban 1:5 optikai forgatás («)D = —155' (1%, kloroformban) («)D = —52° (0, 4%, dioxánban) ergometrin (Dudley és Moir adatai) 150—152° 11.66% 71,46°/0 7,38% 1:1000 (*)D = — 45° (0, 1%, kloroformban) ergobazin ^'w'HasOa^'s 325.2 162° 12,92°/0 70,11% 7.13% 1:5000 (*)„ = + 90° (0, 5°/0 , vízben) (a)„ = kb.+50® (0, 40%. dioxánban)
