114965. lajstromszámú szabadalom • Betéttest, különösen sűrűbordás vasbetonfödémekhez, valamint ily betétestekből előállított födém

megoldása szerint a két szimmetriás fél­test külső oldalán is alkalmazunk kiüthető falrészeket és ezek mögötti (befelé eső) üregeket, melyek tehát az imént említett 5 falrészek kiütése után megnyílnak és így a két-két betéttest között létesítendő fö­démbordák vagy tartók végéthez csatla­kozó, a tartó fejlemezónek vagy övének formálására alkalmas üregeket alkotnak. 10 A találmány további fontos előnye, hogy a vasbotonfödém különböző helyein, a változó nyomatékoknak megfelelően el­helyezendő, különböző vasbetéteknek ed­digelé el nem ért, a vasbetonszerkezetek 15 szilárdsága szempontjából igen kedvező, következő rendszerű elhelyezését teszi le­hetővé. Magában véve ismeretes, hogy kéttá­maszú tartók esetén a kiszámított vaske-20 rcsztmctszctck, célszerűen, két csoportra bontandók, melyeknek elemei váltakozva úgy helyezendők el, hogy az egyik cso­port egy-egy eleme az egyik borda alsó, húzott övében, mint alsó egyenes vasbe-25 tét, a másik csoport egy-egy eleme pedig a következő bordában, mint hajlított vas­betét, nevezetesen mint a borda alsó övé­ből a felső övébe (a negatív nyomatékok és nyíróerők helyén) felfelé hajlított bc-30 tét helyezendő el. Több támaszú tartók esetén a kétféle (egyenes és hajlított) vasbetét célszerűen, hosszirányban is váltakozóan vagyis úgy helyezendő el, hogy a, hajlított vasbetét az egyenes vas-35 betéteket tartalmazó bordának (a táma­szon túl) a hosszirányt! folytatásába eső bordába kerül, a födém következő hossz­szelvényében pedig a kétféle Letétet ha­sonló, folytatásos, de fordított irányú el-40 helyezéssel és így tovább, váltakozva, al­kalmazzuk. Ezenkívül azonban, többtáma­szú tartók esetén, a támaszokra való fel­fekvés vagy beépítés körzetében, tehát a nagy negatív nyomatékok és a nyíróerők .45. helyén, további vasbotétek, úgynevezett felső „úszó" vasbetétdarabok is elhelye­zendők, ami eddigelé azzal a hátránnyal járt, hogy az úszó vasbetétek minden fel­fekvési helyen, tehát mindenütt, ahol 50 akár az egyik, akár a másik irányból fel­felé hajlított vasbetételemek voltak, az utóbbiakhoz oly közel értek, hogy a beton sok esetben nem burkolta kellőképen a vasbetéteket, ami a vasbetonszerkezetek .55 szilárdsága szempontjából tudvalevőleg hátrányos. Ezzel szemben a találmány, az eddigiektől teljesen eltérő, előnyös mó­don, lehetővé teszi, hogy az úszó vasbeté­teket a jellemzett betéttest két szimmet­riás fele között megnyitott üregben léte- 60 sített további közép-bordában (melyben egyébként más vasbetétek nem helyezen­dők el), a többi vasbetéttől teljesen füg­getlenül helyezhessük el, amivel elérjük, hogy a födémben vasbetétek sehol sem 65 találkoznak. Ez a megoldás azonban nem­csak az említett szilárdsági szempontból előnyös, hanem a vasbetétek szerelése tekintetében a födém megépítését is meg­könnyíti. 70 A rajzon a találmány szerinti betét­testekből előállított födém megoldási pél­dája látható. Az 1. ábra a födém részleges keresztmet­szete, a pozitív nyomatékok helyén. A 75 2. ábra a födém részleges keresztmet­szete a negatív nyomatékok illetve a nagy nyíróerők helyén. A 3., 4. és 5. ábrák háromtámaszú tartó­kat tartalmazó födém kisebb léptékű, 80 vázlatos hosszmetszetei a három (ha­rántirányban egymást követő) tartó he­lyein. A 6. ábra a födém még kisebb léptékű, részleges, vízszintes metszete. A 85 7. ábra a hozzátartozó nyomatéki és nyíróerő-ábra. Az 1. ábrán látható betéttestek mind­egyike két szimmetriás (al) és (a2) félből áll, ahol is két-két szomszédos betéttest 90 (b, b) oldalfalai között az (m) bordák lé­tesíthetők, melyek alsó végének határo­lására mindegyik betéttest alsó lapjának szélén, mindkét oldalon, egy-egy (c) nyúl­vány van. Két-két szomszédos betéttest (c) 95 nyúlványai, célszerűen, teljesen összeér­nek úgy, hogy egységes mennyezetfelület létesül. A (b) oldalfalak (d)-nél kissé hor­nyoltak, hogy alsó végükön, a kisebb fesz­távolságoknál fellépő, negatív nyomaté- 100 koik okozta., alsó nyomásokra való tekin­tettel is, valamivel vastagabb (m) borda létesüljön. Súlycsökkentés végett a betét­testnek mindenekelőtt (e) üregei vannak. Ezenkívül a betéttest felső részének kö- 105 zepén (f) csatorna van, melybe szintén be­tont csöniöszölünk. A födém ama. részei­ben, melyekben csak (p) pozitív nyomaté­kok (7. ábra) hatnak, az (m) bordák ál­landó keresztmetszetűek. A födém eme ré- 110 szében a nyomófeszültségek a födém te­tején lépnek fel és azokat részben az (m) bordák, részben az (f) csatornákat kitöltő beton, részben pedig a betéttestek felső lapja veszi fel. A nyomófeszültségek át- 115 adásának folytonosságát úgy érjük el, hogy mindegyik betéttest két harántszé­lén egy-egy (t) horony van (4. ábra), ahol

Next

/
Oldalképek
Tartalom