114956. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék műmárványlapok és idomok gyártására
MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114956. SZÁM. XVII/b. OSZTÁLY. — II. 6593. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék műmárványlapok és idomok gyártására. Koch László gyáros Budapest, mint Rózsás József kőművessegéd budapesti lakós jog-utódja. A bejelentés napja 1934. évi június hó 6-ika. A találmány a természetes márványt híven utánozó, cement-kötőanyagú műmárványlapoknak és idomoknak gyors és gazdaságos gyártását teszi lehetővé. 5 Az eljárás lényege az, hogy a márványvagy mészkőzúzalékból, cementből és festőanyagokból álló nyersanyagokat szárazon keverjük össze, még pedig szín szerint elkülönítve, vagyis külön-külön annyiféle j0 keverékadagot készítünk, ahányféle színt akarunk a műanyagban megjelentetni, azután ezekből a keverékadagokból félretesszük azokat, amelyeket az erezésre szántunk, ,a többit pedig egyenként vízzel sűrű 15 pépszerű tömegekké dolgozzuk fel. Ezeket a különféle színű tömegeket azután szükség szerinti mennyiségekben egymással összegyúrjuk, amiből az alapanyagot kapjuk. Az összegyúrást úgy végezzük, 20 hogy benne az eltérő színű vagy árnyalatú részek harántmetszetben még elkülönítve és jól felismerhetően, legfeljebb egyes részletekben kissé elmosódottan jelenjenek meg. 25 Ezt követőleg az erezést aszerint, hogy milyen terméket akarunk készíteni, kétféleképen állíthatjuk elő. Ha nagyobb felületű lapokat vagy idomokat akarunk készíteni, amelyek formaasztalon megfele-30 lően elhelyezett lécekkel határolt keretben állíthatók elő, akkor az anyagot célszerűen kiterítés után helyenként megrepesztetjük és a repedéseket beszórjuk az erezésre szánt száraz keverékkel. Minthogy az 85 anyagban még elég nedvesség van jelen, ez a poralakú adalék is, a repedések öszszezáródása után kellően megkötődik és a többi anyaggal egyneművé lesz. Ha azonban tömeggyártásra alkalmas egyszerű lapokat akarunk nagyobb mennyi- <o ségben gyártani, akkor a találmány szerinti előformázó vagy adagoló szekrényt alkalmazzuk, amelynek segítségével felszeleteléssel kapjuk meg a burkoló lapok mintázott felületi rétegét. Ehhez alkalmazkodik az- 45 után az erezési eljárás is. Az előformázáshoz ugyanis olyan, két végén nyitott szekrényt vagy vályút használunk, amelynek keresztmetszete hossz- és szélességi méretek tekintetében megfelel a 50 készítendő lap hossz- és szélességi méreteinek, hosszmérete azonban a lap vastagságának sokszorosa. E szekrénybe hosszirányú szabálytalan rétegekben rakjuk be az alapanyagot és az egyes rétegeket sor- 55 ban behintjük az erezésre szánt színes száraz anyagkeverékkel. A felszeletelést azután vagy úgy végezzük, hogy a szekrényben levő anyagot fokozatosan kitoljuk a szekrényből és egy- 60 más után leszeljük a kitóduló részeket, amelyek aztán egy-egy sajtold formába kerülnek, vagy pedig a vályút egyszerűen egyik nyitott oldalával az asztalra borítjuk s aztán a szekrényt fokozatosan hátra- 65 toljuk, miközben a szabaddá vált részeket sorra leszeljük és a sajtolóformákba juttatjuk, amelyekben aztán rávisszük a szokásos beton-alapréteget s ennek némi megszilárdulása után a lapot végleges alak- 70 jára sajtoljuk. Az előformázó vagy adagoló szekrény
