114945. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

mint a hüvely belvilága, amint azt a rajzon látható hosszanti közök jelzik. A tömb alsó vége a merev (40) rúdra van pl. csavarmenettel ráerősítve, amely oszlo-5 pot gépi úton, pl. motorral a nyíllal jelzett irányban forgatjuk, mikor is az az egész záróbetétkészletet forgatja. A záróbetétkészlet forgása közben a (41) szájdarabbal jelölt gázlángot a hüvely felső 10 részére irányítjuk. Ha rövid kísérletezéssel a megfelelő forgási sebességet, a gázláng megfelelő hőmérsékletét és pontos helyzetét stb. meghatározzuk, e tapasztalati értékek megtartása mellett elérjük, 15 hogy a (39) üvegcső felső részén megolvad, a hüvelyben szétterül és a hüvely felső részét kitölti, úgyhogy az üveg és a "hüvely, valamint az üveg és a vezeték között légzáró összeköttetést kapunk. Ha a 20 (39) cső megfelelően méretezett, akkor a, megolvasztott és a hüvelyben elhelyezkedett üveg felső vége a hüvely felső szélével egy vonalban van, amint az 5. ábra mutatja. A hevítés alatt a (35) fémtömb 25 az 'üvegcső alsó részét a gázlángtól védi, úgyhogy az eredeti alakját megtartja, azaz az üveg és a vezeték, valamint a vezeték és a hüvely között keskeny, de hatásos gyűrűs tér marad. A hüvely peremének 30 ívelt (42) részét (5. ábra) a hüvelynek a fejrészre való hegesztésekor alkalmazott nyomás kiegyenesíti. Bizonyos körülmények között kívánatos lehet, hogy a záróbetét felső végén a kúszóáramok úthosszát 35 növeljük, amit úgy érünk el, hogy a (43) kupakot alkalmazzuk (6. ábra). A kupaknak lefelé nyúló pereme van, amelynek belső átmérője a hüvely külső átmérőjénél valamivel nagyobb. A kupaknak központi 40 nyílása van, amelynek segítségével az at vezetékre tolható. Ha a kupakot a (15) vezetékre rátoljuk úgy, hogy az a záróbetét felső sík felületén helyezkedjék el, és azt ;a (35) tömb forgatása iközben gáz-45 lánggal hevítjük, akkor a kupak és a (39) üvegcső összeolvad és a kupak központi nyílása annyira kisebbedik, hogy az üveg a vezetéket légzáróan körülburkol ja. A, ikupakos záróbetét végleges alakját a 7, 50 ábra mutatja. Ennél a záróbetétnél a kúszóáramok pályáját a záróbetét alsó részén, a (39) üvegláb, a záróbetét felső végén, pedig a (43) kupak megnöveli. A hüvely, pereme úgy, mint az 5. ábra szerinti 55 záróbetétnél, az egyik fejrész felső vagy alsó oldalához erősíthető. A ikúszóáramok pályája a záróbetét felső végén a (43) kupak helyett magának a (39) üvegcsőnek felhasználásával is növelhető. Ezt mutatja a 8. ábra, ahol a (39) 60 üvegcső hosszabb, mint a 4. ábrán és a gázlángtól nemcsak a cső alsó részét a (35) fémtömbbel, hanem a (44) ernyővel a cső felső végét is megvédjük, úgyhogy a cső előre meghatározott darabja a hü- 65 vely felső vége fölött kinyúlik, azonban elég üveganyag marad ahhoz, hogy a vezeték és a hüvely közötti közt légzáróan kitöltse. Amint előbb említettük, a (32) hüvely és a (39) üvegcső célszerűen olyan 70 anyagokból készül, amelyeknek szobahőmérsékleten, valamint az üveg olvadáspontjáig terjedő összes hőmérsékleten lényeígileg ugyanaz a höki terjedési együtthatójuk van. Ennélfogva a záróbetét készítése- 75 kor vagy a záróbetétet tartalmazó cső hőkezelésekor alkalmazott hőmérsékleteken feszültségek nem lépnek fel. A javított záróbetét nemcsak a (15) árambevezetőnek a fémfejrészen átvezeté- 80 sére alkalmas, hanem — amint a 9. ábra mutatja — a cső valamely elemének távolságtartó- vagy hordozószerve gyanánt is felhasználható. A 9. ábrán a (46) fémköpenyben, amelynek az 1. ábra szerinti 85 (2) fejrésze vagy a köpennyel egy darabból álló zárórésze lehet, a fejrésznél kisebb átmérőjű és a köpenyhez képest egyenes vonalban kiterjedő központi (47) kamrája van. A (47) kamra falának (18) <0 válla van, amelyen a (12) és (14) rácsoszlopok és a (4) katóda felső végeit tartó csillámtárcsa nyugszik. Az (50) üvegcső, amely az előbb ismertetett módszerek egyikével a (3) hüvelyhez van forrasztva, e 95 hüvelyből annyira lenyúlik, hogy a (49) tárcsa felső oldalára felfekszik. Amint a 3. ábrával kapcsolatosan kifejtettük, a 9. ábra (50) üvegrészének felső végét lapított gombaalakban állítjuk 100 elő és így a kúszóáramok számára a (15) vezeték és a (32) hüvely között járulékos elvezetőfelületet létesítünk. Ez esetben a záróbetét fejrésze a csövön kívül van, úgyhogy azon por és más idegen anyag 105 'gyűlhet össze, ami az üveg szigetelő tulajdonságait csökkentheti; mindazonáltal a megnövelt kuszóárampályával a rövidrezárás lehetőségét teljesen kiküszöböljük. Az üvegrész alsó vége a lábrész külső és 110 belső felülete között hosszú kúszóárampályát biztosít és a rövidrezárást hatásosan megakadályozza, ami elektróda- vagy jge tteranyag lerakódása vagy kondíenzálódása folytán léphetne fel. Ezenkívül az 115 üveg alsó része a (49) csillám tárcsán fekszik fel és így a belső elektródarendszert még merevebbé teszi.