114945. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

A (46) köpenyen belül a bemutatott (4, 12) és (14) elektródákon kívül más elektróda, 'mint pl. (nem ábrázolt) anóda is lehet. Szükséghez képest a köpeny vala-5 mely elektróda szerepét is betöltheti, ha megfelelő és ismeretes összeköttetéseket létesítünk. Nyilvánvaló, hogy ezen az ábrán a (47) kamrát alkotó falrész a (15) árambevezető felső vége és az anóda külső 10 felülete között elektrosztatikus árnyékolóelem vágy ernyő gyanánt szerepel. A 10—13. ábrákon, amelyek a javított záróbetét további kiviteli alakjának egymásután következő előállítási fokozatait 15 mutatják, az (51) üvegcső belső fúrata jóval nagyobb átmérőjű, mint a (15) vezeték és annak külső átmérője kb. ugyanolyan nagy, mint a 12. ábrán látható hüvely belső átmérője. Ha az (51) csövet 20 és ;a (15) vezetéket a 4. ábra (35) eleméhez hasonló förgótömbbe helyezzük és a cső alsó végét a (41) szájdarabbal jelzett gázlánggal hevítjük, akkor a cső alsó vége összehúzódik és elég vastag üveggolyócs-25 kát alkot (11. ábra), amely a vezetéket légzáróan körülfogja. Az üvegrészt a vezetékkel együtt a (32) hüvelyre helyezzük; amint a 12. ábra mutatja, majd a hüvelyt a ráhelyezett (52) nagyfrekvenciájú 30 tekerccsel hevítjük, mikor is az (51) golyócska a hüvely belsejébe belecsöppen és annyira szétterjed, hogy az üveg és a hüvely ianyaga között légálló zárást létesít. Ha az (51) cső és a (32) hüvely meg-35 felelő méretű, rövid kísérletezés után olyan záró be tétet állíthatunk elő, amelynél az (51) üvegrész a (32) hüvelybe csak meghatározott távolságig nyúlik bele és annak lábrésze a hüvelyből kinyúlik (13. ábra), 40 úgyhogy a (15) vezeték és a lábrész és így a vezeték és a hüvely között hosszú kúszóáram-pálya létesül. Ezt a gyűrűs teret úgy érjük el, hogy az ^(51) cső belső átmérője a (15) vezeték átmérőjénél jó-45 val nagyobb. Szükséghez képest az (51) üvegrész alsó végén is alkalmazhatunk gyűrűalakú közt vagy mélyedést, a felületi kúszóáramlás csökkentése céljából. A 14. és 15. ábra a 13. ábra szerinti 50 záróbetét (32) hüvelyének a fémfejrészre való erősítését két változatban mutatja. A 14. ábrán a hüvely a fejrész felső síkfelületére, míg a 15. ábrán annak alsó síkfelületére van ráhegesztve vagy más módon rá-55 erősítve. A 16. ábra a 13. ábra szerinti záróbetétnek a fémíejrésztől szigetelt tartóelemként! alkalmazását mutatja. Ezen az ábrán az (53) fémrúd vagy oszlop például valamely elektródát tartó állvány része 60 lehet. Az (53) rúd az üvegmasszába van ágyazva úgy, hogy az (51) üvegdarab alsó felületének közelében végződik és nemcsak a (3) fejrésztől szigetelt, hanem a hüvelyhez is légzáróan van hozzáerősítve. 65 A 17—20. ábra olyan kivitelű záróbetétet mutat, amelynél az üvegdarab közvetlenül a fejrészre vagy a burkolat más fémrészére van erősítve. Az ilyen záróbetét készítésénél először az (54) üvegcsövet és 70 a (15) vezetéket állítjuk össze, mimellett az üvegcső fúrata a vezetéknél lényegesen nagyobb átmérőjű. Ezt a szerelvényt forgótömbbe helyezzük és a (41) szájdarabbal jelzett gázlángot az (54) üvegcső kö- 75 zépső szakaszára irányítjuk, miközben ,ai szerelvényt forgatjuk, hogy az üveg a középrészen egyrészt sugárirányban befelé terjedjen és így a (15) vezetéket beforrassza és másrészt sugárirányban .kifelé 80 nyomuljon, hogy a 18. ábrán látható (55) dudort alkossa. Az üvegrész és a hozzáerősített fémvezetéket ezután a (3) fémfejrész nyílásába helyezzük és ott a fejrészhez erősítjük. A nyílásnál ,a fejrésznek 85 felső vagy alsó részén nagyobb zárófelület létesítése céljából (56) toldata van. Ha a e (41) száj darabokból a fémfejrészt gázláng éri (19. ábra), akkor az üveg a fémfejrész nyílásán át lefelé ereszfeedik és a 90 (15) vezetéket is magával viszi. Annak a távolságnak a beállítására és szabályozására, amellyel az üveg ennél a műveletnél lefelé ereszkedik, a fejrészben az (57) fémtömböt alkalmazhatjuk, amelynek sík 95 felülete a fejrész alatt a kívánt távolságban van. Amikor tehát az üvegrész a hőkezelés folytán a nyíláson át lefelé ereszkedik, annak alsó felülete az (57) tömb felső sík felületébe ütközik. Az ilyen mó- 100 don előállított kész záróbetétet a 20. ábra mutatja; e záróbetétnél a (15) vezeték az (54) üvegrészbe, ez utóbbi pedig a (3) fejrészbe légzáróan van beforrasztva. Ha a (41) gázlángot az (54) cső középső szaka- 105 szára, nem pedig annak végeire irányítjuk, akkor a (15) vezeték, valamint az (54) üvegrész mindegyik vége között gyűrűs terek maradnak szabadon, azaz megnövelt kúszóáram-pályák létesülnek; ezeket a te- lto reket a 19. ábrán bemutatott további hőkezelésnél is fenntartjuk, úgyhogy azok a kész záró be tétben is meg vannak, amint a 20. ábra mutatja. A 17—20. ábrán bemutatott záró betétnél hüvelyre nincs szükség, minthogy az üveg közvetlenül a (3) fejrésszel érintkezik. Minthogy a fejrész elég vastag fémből készül, az üveg- és a fém-