114889. lajstromszámú szabadalom • Centrifugális csőöntési eljárás és berendezés

(;. ábra a forma ama részének távlati képe, amelyre a megömlesztett fémet és a poralakú anyag bevonatát egyidejűleg rakjuk fel. A 5 7. ábra a kifolyató végének és a rajta elrendezett részek alapjrajza, mely egy-úttal a vízszintes helyzetű forma egyik végének vízszintes középmetszetét és a forma harangalakú részében elhelyezett 10 magot is szemlélteti. Ez az ábra 150 mm-es csőöntőberendezés % léptékű, mérethű részletrajza. Az ily berendezésnél a forma hengeres része 175 mm belső átmérőjű. A részeket abban 15 a 'helyzetben szemléltettük, amelyben az öntési művelet kezdetén vannak. A 8. ábra függélyes metszet az 1. ábra 8—8 vonala szerint, amely poralakú bevonóanyagnak a hordozógáz-vezeftékbe 20 betápláló szerkezetét szemlélteti. A 9. ábra a bevonóanyagot felvevő tartálynak és járulékos részeinek harántmetszete a 8. ábra 9—9 vonala szerint, valamint a poralakú anyagot betápláló 25 gázsugár irányító szerkezetének nézete. A 10. ábra a hordozógáz-vezeték hátsó részének, valamint a poralakú bevonóanyagot a vezetékbe betápláló tölcsérnek metszete. A 30 11. ábra a kifolyató adagoló végének alaprajza ós a hordozó szájcső elrendezésének változata. A 12. ábra a 11. ábrához hasonló nézét, mely a légvezeték, valamint a metszetben 3§ szemléltetett gázszájcső közötti kihajlított csőrész közötti kötéseket szemlélteti. (A) az öntőberendezést vivő keret és ennek tartozékai, (B) a kereten nyugvó támasztószerkezet, mely a (Bl) adagoló 40 kanalat hordja; ez utóbbiból a fém a (C) kifolyatóba kerül. A (B2) hidraulikus henger működteti az adagoló kanalat.. A (B) támasztószerkezethez erősített, szokásos kivitelű (C) kifolyató végén elrende-45 zett (Cl) csőr oldalirányban meg van görbítve. A (C) kifolyató abban tér el a szokásos szerkezettől, hogy azon az oldálon, amely felé a (Cl) cső irányul, a hordozógáz-vezetéket felvevő hasíték alkotta (C2) 50 fészke van (5. ábra). (D) a vízhűtéses kocsi (1. ábra), amelyen a forgatható (Dl) forma végigvonul. A forma beömlési végén elrendezett (dl) gyűrű befelé nyúlik az öntvény szándékolt falvastagságának 55 mélységéig. A kocsi, ismert módon, (D2) kerekeken nyugszik, amelyek az (A) kereten felfekvő (Al) síneken szaladnak. A keret- és sínrészek az 1. ábrában részben el vannak vágva, de magától értetődik, hogy a szerkezeti hossz akkora, hogy a 60 formakocsi, a helytálló kifolyatóhoz képest, kellő hosszirányú mozgást végezhet. A formakocsin felfekvő (D3) motor pl. (d3) fogaskerekekkel hajtja a (Dl) formát. A (D) formakocsi a (D4) hidraulikus 65 hengertől kapja hosszirányú mozgását. Az ez utóbbiban mozgó, de a rajzban fel nem tüntetett dugattyú, a (D5) dugattyúrúd útján, a formakocsival van kapcsolva. (D6) a forma harangalakú vége és (D7) 70 (7. ábra) a mag, melyet a fém beöntése előtt a formaharangalakú végbe bevezetünk és (D8) a, mag vége és a forma hengeres részének eleje közötti köz. Az öntőberendezésnek, illetve -formának 75 felsorolt részei mind ismeretesek és szokásokat a centrifugális csőöntési eljárásnál, melynél a forgóforma hosszirányban vándorol a helytálló kifolyatóhoz képest. 80 (E) a hordozógáz, pl. levegő vezetéke (1. ábra.), amely a (C) kifolyatón, pl. annak hornyolt (C2) részében nyugszik (5. ábra). A gázvezetéknek a kifolyató végéhez közelfekvő végéhez erősített (El) 85 szájcső iránya olyan, hogy a gázvezetékből betáplált hordozógázt kifelé, azaz a formának amaz oldala felé röpíti, amely felé a kifolyató (Cl) csőre kihajlik. Ennek a száj csőnek lényeges kelléke, hogy a 90 hordozógázt ós a benne lebegő poralakú bevonóanyagot a formának arra a helyére rakja, le, mely szemben fekszik a folyékony anyag frissen kiöntött spirálmenetével. Ily módon meggátoljuk, hogy a 95 poralakú bevonóanyag a formába öntött folyékony fémmel, valamint a kifolyató csőréből kifolyó fémbe ütközzék. A legjobb eredményeket úgy kapjuk, hogy a hordobógáz száj csövéből a be vonóanya- 100 got a formának arra a helyére rakjuk fel, melyre a legközelebbi pillanatban a kifolyatóból jövő megömlesztett fém le fog rakódni. Ámbár különböző szájcsőformákkal kísérleteztünk kisebb-nagyobb siker- 105 rel, azt találtuk, hogy a rajzokban szemléltetett szerkezetű szájcső igen alkalmas eljárásunkhoz. Ez a szájcső fokozatosan csökkenő keresztmetszetű a gázvezetékből való elágazási helyétől és kúpos (E2) ré- n( szőben három (E3, E4, E5) furatsora van (4. ábra). A furatok összes felülete kb. háromszor akkora, mint a gázvezeték keresztmetszete. Ez az ismert szájcső igen alkalmas találmányunk céljaira. A száj- uj csőnek egészen közel kell feküdnie a for-