114889. lajstromszámú szabadalom • Centrifugális csőöntési eljárás és berendezés

máiralk ama résziéhez, amely felé irányul. A szájcső és a forma közötti távolság a szájcsövet hordó kifolyatónak a formába való bevezetése után, bizonyos mértékt> ben a (dl) gyűrű sugárirányú vastagságát határozza meg, miután a szájcsövet úgy keíll elhelyezni, hogy a gyűrű falába ne ütközzék, amikor a kifolyatót a formából kihúzzuk. , 10 Nagyobb átmérőjű öntőformáknál a hordozógáz-vezetéket, a 11. és 12. ábrákban szemléltetett módon, kihajlított (E6) közbenső darab útján kapcsoljuk a szájcsővel. Az (E6) közbenső rész kigörbítése olyan, 15 hogy a szájcső a kívánt közelségbe kerül a formához. Az (E) hordozógáz-vezeték második vége (E7)-nél 10. ábra) a készlettartályba van erősítve. E tartály üreges hengeres (FI) toldatának belső átmérője 20 azonos a hozzá csatlakozó (E) gázvezeték átmérőjével Az (FI) toldat homlokoldalát (F2) szájcső töri át, amely valamely, a rajzban fel nem tüntetett sűrített gáz-, pl. nyomólevegő forrásihoz kapcsolt (F5) 25 toldattal van összekötve. Az (F4) tölcsér az (F3) csatorna útján közlekedik az (FI) toldattal. Az (F4) tölcsér, tetszőleges tápláló berendezésből, poralakú Ibevonóanyag szabályozott adagját veszi fel. Az (F2) 30 szájcsőhöz menő (E) légvezeték (F) toldatába (1. ábra) (F6) manometer van beiktatva: (F7) a szabályozószelep. Az eljárás 'helyes kivitele szempontjából fontos, hogy a poralakú bevonóanya-35 got az adagoló tartályból és a (hordozógázvezetéken át igen szabályosan vezessük a szájcsőhöz, mert csak így kapunk a formán egyenlő vastag bevonatot. Igen megfelel a célnak a rajzban szemléltetett, is-40 mert adagoló berendezés, melyet alább ismertetünk. Az álló (G) henger (8. ábra) alsó részében forgatható (Cl) tárcsa van, melynek felső felülete érdes, pl. hornyolt vagy rovátkás. A 9. ábrán <G2)-vel jelölt 45 rovátkák a (G) hengerbe adagolt és a (Gl) tárcsán nyugvó poralakú bevonóanyagnak jobb tartást biztosítanak. A (gl) tömítőgyűrű a (Gl) tárcsának a (G) hengeren való tömített felfekvését bizto-50 sít ja.- A (Gl) tárcsa a forgó (G3) tengelyre van erősítve, melyet a rajzban fel nem tüntetett hajtóberendezés a (G4) motorról hajt i(l. ábra). A (Gl) tárcsából felfelé nyúló (G5) orsóból különböző szintben 55 fekvő, függélyes (G7) rudak útján egymással összekötött oldalirányú (G6) karok nyúlnak ki. Az így keletkező váz megkönnyíti a poralakú bevonóanyagnak a tárcsával való forgását. A (G) henger falát, a feltüntetett példáiban közvetlenül a 60 (Gl) tárcsa fölött, (G8) hasíték töri át. A (G8) hasíték egyik oldaléléhez erősített (Hl) csuklón (H3) szegmens van megerősítve, mely a (G8) ihasítékon át belenyúl a (G) hengerbe. A szegmenshez függélyes 65 (H) penge csatlakozik, melynek alsó (H2) éle felfekszik a (G) tárcsára. A (H3) szegmens meggátolja, hogy a poralakú bevonóanyag a kés fölé jusson, A kés csuklós oldalából (H4) tengely nyúlik ki, mely- 70 nek felső végéhez erősített (H5) emelő (H6) villás végébe (I) csavar van ágyazva (9. ábra). Az (I) csavar, melyet (II) fogaskerék hajt, (12) csavarral tetszőleges helyzetben rögzíthető. Az (I) csavar az (13) 75 fogasszektorral kapcsolódik. Az (I) csavar elforgatásával a (H) pengét tetszőlegesen beállíthatjuk. (J) az (F4) tölcsér fedője, melyen át idegen anyag juthat a tölcsérbe, de a rajta elrendezett nyíláson a 80 levegő beáramolhatik. A (G) hengernek ugyanilyen (Jl) fedője van (1. ábra). (K) a (Cl) kifolyató csőréből kiömlő fém sugara (2. és 5. ábra), mely megömlesztett fém árama a (KI) felület men- 85 tén ütközik a forma falához. (K2) (2. és 6. ábra) a megelőzőleg öntött fém-spirálmenet és (K3) annak a forma falával való érintkezési felülete. A (L) vonalaik mentén (2. ábra) a száj csőből kiáramló ós a 90 forma falához menő por halad ós (L') (6. ábra) a szájcsővel a forma falára lerakott bevonatréteg. A berendezés részeit az 1. és 7. ábrákban abban a helyzetben szemléltettük, 95 amelyet harangvégű cső öntésénél az öntési eljárás kezdetén elfoglalnak. Amikor a megömlesztett fémet az adagolóból a kifolyatóba vezettük és az a kifolyató szájcsövéből a formába kezd folyni, a 100 részek — a gyorsan forgó forma kivételével —• nyugalomban vannak mindaddig, amíg annyi fém folyt be a formába, mely a harang és a mag közötti rés kitöltéséhez elegendő. Ha a forma harangalakú végé- 105 nek a poralalkú bevanóanyaggal legalább részben való bevonása kívánatos, a poralakú anyagot vivő hordozógáz-sugarat úgy irányítjuk, hogy a por valamivel előbb jusson a harang nyitott végébe, 110 mint a kifolyató csőréből kiömlő fém. E végből a hordozógáznak legalább egy részét úgy írányítjuk, hogy a port a harang