114805. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás kályha

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114805. SZÁM. IL/H. OSZTÁLY. — G. 8007. ALAPSZÁM. Kétaknás kályha. Dr. Gara János magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 5-ike. A szobaiütő kályhák különböző fajtái közül a gyakorlatban leginkább az egyaknás* felültöltő, folytonégő, ú. n. ir-rendszerű kályha terjedt el, ami annak tulaj-5 donítható, hogy a kályhák e fajtájának egyszerű a szerkezete, kicsiny a helyszükséglete, egyszerűen állítható elő és mindezeknél fogva aránylag olcsón szerezhető be. Ezek az olcsó kályhák a fűtés szem-10 pontjából megfelelnek mindaddig, amíg jóminőségű tüzelőanyagokkal (pl. kőszénnel vagy koksszial) való tüzelésről van szó. Azonban a rosszminőségű (gázdús) tüzelőanyagoknak, különösen a hazai bar-15 maszének füstmentes, gazdaságos elégetésére tudvalevőleg már nem alkalmasak az egyaknás kályhák, tehát az ezek sorában még aránylag legelőnyösebb ir-rendszerű kályhák sem, hanem a gázdús tüzelőanyag 20 elégetésére a kétaknás (külön tol,tóalmás és külön lángaknás) kályhákra kell áttérnünk, melyeknél ia külön lángakna biztosítja a gázidús tüzelőanyagok elégetésénél szükséges szabad lángkifejlődést. 25 A kályháknál azonban a kétakn ás rendszer eddigelé nagyobb arányban nem tudott elter jedni, mert a két külön akna szokásos előálítása és összeépítése a kályha áráit tetemesen növelte, elannyira, hogy a 8u beszerzési ár a fogyasztók egy tekintélyes csoportja részére elviselhetetlen volt. A találmány célja, hogy a gázdús tüzelőanyagok tökéletes elégetéséit vagyis a kétaknás rendszernek alkalmazását szioba -35 fűtő kályháknál is gyakorlatilag teljesen elfogadható módon tegyük lehetővé, tehát anélkül, hogy a kétaknás kályha előállítási költsége jelentékenyen fokozódnék. A találmány ezt a feladatot oly szerkezettel oldja meg", mely az eddigi kétaknás szer- 40 kezeteknél jóval egyszerűbb, vagyis kevesebb alkatrészt és kevesebb összekötőrésizt tartalmaz és mely könnyen, olyan módon állítható elő, mely az eddigi egyaknás folytonégő kályhák előállítási módjátój 45 (lehetőleg egységes öntésétől) alig különbözik, úgy hogy a találmány szerinti kétaknás kályha gyártásánál úgyszólván kivétel nélkül felhasználhatók az egyaknás kályhák öntőmodelljei. 50 Az eddigi kétaknás kályhák szerkesztésénél nehézségeket okozott a lángáknától különálló töltőaknának aiz előbbivel, mindkettőnek pedig a rostélyt befogadó alsó tűzszekrénnyel való megbízható, légmen- 55 tes ((vagyis ú. n. „hamis" levegő betódulását me-ggátló) összeerősítése. Az eddigi ily kályhákat nemcsak a két külön akna eddigi elhelyezésével járó számos alkatrész (csatlakozó toldatok és összeköttető- 60 sek) drágította meg, hanem avégből, hogy a két külön akna eddigi elhelyezési módjának kevésbé tetszetős külső megjelenését elkerüljék vagyis, hogy a szobafűtő kályháknál megkívánt tetszetősebb kül- 65 sőre tegyenek szert, rendszerint a két ak,nát összefoglaló külön köpenyt is alkalmaztak és erre a külön külső köpenyre szerelték a különböző ajtókereteket és ajtókat; mindez természetesen nemcsak az 70 előállítási költségnek, hanem a tárigénynek is további növelését jelentette. A találmány a kitűzött feladatot az összes felsorolt szempontok kielégítésével, oly szerkezettel oldja- meg, mely szerint 75 magának a tüzelőajtónak kerete, illetve