114775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkfehér gyárátására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114775. SZÁM. IV/f. (IY/h/1). OSZTÁLY. — S. 15021. ALAPSZÁM. Eljárás cinkfehér gyártására. „Smelting" Kohászati és Fémművek Ilészv.-Társ. cég1 Pestszenterzsé bet. A bejelentés napja 1933. évi április hó 28-ika. Javasolták már a cinkfehérgyártásban, hogy az oxidációs térből kilépő, a keletkezett cinkoxidot lebegő állapotban hordozó, forró maradékgázokat közvetlenül, hirte-5 len menetben, 20° körüli hőmérsékletre hűtsék le. Ezzel az eljárással nagyon finom eloszlású, kellő fehérségű, teljesen amorf terméket véltek kaphatni. Kísérleteink szerint az ilyen módon kap-10 ható termék egyrészt túlságosan könnyű, amiért is fedőképessége nem kielégítő, másrészt nehézségekbe ütközik a forró gázoknak olyan hirtelen lehűtése, hogy a termék kifogástalanul fehér legyen. 15 Egyébként az újabb tudományos kutatások szerint téves az eddigi, általánosan el • terjedt nézet, mintha a cinkoxid amorfanyag" volna. Röntgenográílai vizsgálatokkal megállapítást nyert, hogy a cink oxi-20 dálásakor kapott cinkoxid valójában apró, bár ritkán ép, hexagonális kristályok halmaza. Az iparágnak eddigi, az amorf állapot elérésére irányuló törekvései tehát alapjukban elhibázottak voltak. Tévesek 25 voltak ezek a törekvések azért is, mert megállapítást nyert, hogy a fehérség és a fedőképesség szempontjából éppen az erősen reflektáló kristályalak az előnyös, az amorfállapot viszont kedvezőtlen. A refle-30 xiót az apró kristályok töredezettsége, finom repedései stb. természetesen ugyancsak erősítik. További kísérleteink során mindezeket szemelőtt tartottuk, valamint azt a tényt 35 is, hogy a cinkoxid 250° körüli hőmérsékleten még sárga színű és kifehéredése ennél alacsonyabb hőmérsékleten következik be. Ezzel kapcsolatosan indokoltnak látszott a feltevés, hogy a cinkoxid kifehéredése, valamint fehérségi foka a cinkoxid 4G molekuláris elrendeződésével, illetve maguknak a kristályoknak szerkezeti változásaival áll összefüggésben. Ily alapokra helyezett további kísérleteinkből kitűnt, hogy az égési térből magas 45 hőmérséklettel kilépő cinkoxid, illetve az ezt hordozó gázok közvetlen és hirtelen lehűtése szükségtelen, sőt helytelen művelet. Kísérleteink ugyanis azt mutatták, hogy tökéletesen fehér és kiváló fedőképességű 50 terméket akkor kaphatunk, ha az égési térből kilépő forrógázokat két fokozatban hűtjük le olykép, hogy először lassú menetben 200—250° körüli hőmérsékletre hagyjuk lehűlni, majd ezután, második 55 fokozatkép, végezzük a hirtelen lehűtést kb. 20°-ra vagy ez alá. A kísérletek azt a további meglepő jelenséget mutatták, hogy az első fokozatú, lassan végbemenő lehűlés folyamán az egyes 60 apró kristályok nagyobb kristályaggregátumokká állnak össze, amelyeknek nagyságrendje a második fokozatú, 200—250° körüli hőfokról kiinduló, hirtelen menetű lehűtés folytán lényegileg nem változik. 65 llykép az első hűtési folyamat menetének szabályozásával módunkban áll, hogy a fedőképesség szempontjából legkedvezőbb szemcsenagyságú terméket állíthassuk elő. Az a hőfok-határérték, amelynek elérése 70 után a cinkoxid hirtelen hűtendő le s amelyet fent 200—250° körül adtunk meg, pon-