114775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkfehér gyárátására
tos számszerűséggel nem határolható el. Egyebek mellett azért sem, mert a „gázkolloidban" az alkatrészek hőfoka különböző, nevezetesen a gázok hőmérséklete 5 alacsonyabb, mint a bennük foglalt cinkoxidé; esetenként változik továbbá a gázok és a bennük foglalt cinkoxid közötti menynyiségi arány, de ugyanígy változik esetenként a cinkoxid minősége, az agglome-10 rálódás mértéke; befolyással van az első fokozatú, lassú menetű hűtés kiviteli módja is stb. Ezt a nagy átlagban 200— 250° körüli határpontot a továbbiakban „kulminációs pontnak" nevezzük, amelyet 15 a gyakorlatban, esetenként, előkísérlettel állapítunk meg. A kulmináciös pontnak esetenkénti meghatározására kísérleteink szerint súly fektetendő. Ha ugyanis a fokozatos lehűtéssel a kulminációs pont alá 20 megyünk, a rákövetkező hirtelen lehűtés már sárgás színezetű termékhez vezet; ezt ismételten tapasztaltuk olyan esetekben, amikor ugyanazon nyersanyag azonos oxidja, az előkísérlettel megállapított kul-25 minációs pontról, vagy ezt bizonyos mértékben túlhaladó hőfokról történő hirtelen lehűtéssel, kifogástalan fehérségű terméket szolgáltatott. A fentiek alapján — és ebben van a ta-30 lálmáiny lényege — ia következő műszaki szabály volt felállítható. A cinkfehérgyártásban az oxidációs térből kilépő forró, 1000°-nál rendszerint magasabb hőfokú gázokat, illetve a bennük foglalt 85 cinkoxidot két egymásra következő fokozatban hűtjük le; az első fokozatú hűtés lassú menetű és célszerűen a 200—250° körül levő kulminációs pontig tart; a második fokozatú hűtés a kulminációs pontnál 40 kezdődik és hirtelen menetben végzendő a rendes hőmérsékletre, vagyis kb. 20°-ra vagy ez alá. A találmány értelmében vett kulminációs pontot előkísérlettel esetenként állapítjuk meg. Ha az első, lassú 45 hűléssel a kulminációs pont alá megyünk, a termék színe romlik. Kevéssé veszélyeztetjük a termék minőségét akkor, ha a hirtelen hűtést a kulminációs pont elérése előtt foganatosítjuk. Sőt a; kulminációs 50 pont felső határa adott esetekben kitolható, például aszerint, hogy mennyi időt kívánunk engedni a még sárga cinkoxidnak, kristályaggregátumok keletkezésére, így egyes esetekben jó minőségű termék-55 hez jutottunk akikor is, ha az első hűtési fokozatban csak 300°-ig mentünk és itt kezdtük el a hirtelen hűtést. Ebből a szempontból szem előtt tartandó -az, hogy természetesen nemcsak olcsóbban, hanem biztosabban ós egyenletesebüen végez- 60 hető a kb. 20°-ra való hirtelen lehűtés 200 —250° körüli hőmérsékletről, mint pl. 10()0°-ról. Egyes esetekben ajánlatos, hogy az első, a kulminációs pontig tartó hűtőfokozatot 65 megelőzőleg, az oxidáciiós térből kilépő gázokat, illetőleg cinkoxidot bizonyos ideig az oxidációs tér hőmérsékletével lényegileg azonos hőmérsékleten tartsuk. Ezt legegyszerűbben egy hőtároló közbe- 70 iktatásával érhetjük el, amely akár kívülről, akár pedig belülről pl. olyképen fűthető, hogy az oxidációs térből kevés cinkgőzt áramoltatunk át a hőtárolóba és itt pót levegővel elégetjük. Ugyancsak 75 hozzájárul a hőtároló fűtéséhez az ide egyes eljárásoknál bejutó és itt elégethető (CO) is. Ilyen módon a hőtárolóban magasabb hőmérséklet is fenntartható, mint az égési térben. A hőtároló szigetelhető is 80 és tetszőlegesen, pl. úgy is berendezhető, hogy a gázoknak, illetve a cinkoxidnak átáramlási sebessége pl. szívószerkezetekkel szabályozható. Az közbeiktatott hőtároló magas hőmérséklete kedvező a 85 kristályaggregátumok keletkezésére, ami egyébként a hőmérséklet és az átáramlási sebesség változtatásával kellőkép szabályozható. Ha a hőtárolóra nincsen szükség, úgy 90 ez kikapcsolható, vagy esetleg a gázoknak, ill. cinkoxidnak első fokozatú lassú hűtése már ebben megkezdhető. A kulminációs pontig terjedő lassú hűtés keresztülvitelére egyébként tetszőleges berendezések 95 használhatók. A második fokozatú hirtelen lehűtésre pl. vízhűtők mutatkoztak alkalmasaknak. A cinkoxid a lehűtött gázokból a szokott módon, pl. zsákszűrőberendezésekben 10C vagy elektromos úton választjuk le. Szabadalmi igények: 1. Eljárás cinkoxid előállítására fémcinkből a cinkgőzöknek oxidálása útján, azzal jellemezve, hogy az oxidá- 105 ciós térből kilépő cinkoxidot, illetve az ezeket hordozó forró gázokat két fokozatban hűtjük le és pedig az első fokozatban lassú menetben, a 200—250° körül beálló „kulminációs pontig", a 110 második fokozatban pedig a kulminációs pontról hirtelen menetben kb. 20°-ig, ill. ezen hőmérséklet alá. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás kiviteli
