114774. lajstromszámú szabadalom • Nemesgáztöltésű fémgőzlámpa

dásánál —• ami egy mintegy 20 cm hosszú és 20 mm vastag csőnél mintegy 20—30 voltot tesz ki — a fényív a teljes feszült ségnek egy növekedő hányadát hasz-6 nálja fel. A csatolt rajzon a találmány szerinti berendezéshez használt lámpának foganatosítási példái vannak bemutatva. Az 1. ábra egy lényegileg nyújtott eső-10 nek, a 2. ábra egy U-alakban meghajlított esőnek hosszmetszete. Az 1. ábrán (1) a tulajdonlkópeni világító cső, (2) és (3) a csővégeknél levő elektródaedényeik, amelyekbe a (4) és (5) 15 elektródák vannak beforrasztva; (6) a három vagy négy menetiből képezett elektródákat jelöli. Az elektródák készülhetnek finomabb fémszövetből, fémdrótfonalból, összesodort drótókból vagy szalagok-20 bői, anyaguk lehet nikkel vagy más fém; az elektródák azonban nem szabad, hogy valamilyen szálból vagy hosszúra nyújtott alakzatból készüljenek, mint az ezidőszerint rádiócsöveknél vagy gáakisütő-25 csöveknél gyakran tapasztalható, hanem inkább valamilyen tömött szerkezetű egység alakját kell, hogy mutassák. Az elektródatest aktiváló anyagokkal van töltve vagy ilyenekkel van borítva. A tulajdon-30 képeni (6) elektródatest a vastag drótból való (7) gyűrűbe vagy kengyelbe van beeresztve, mely közvetlenül vagy egy (8) keret segélyével van a (9) hozzávezető dróton megerősítve. A (7) gyűrű helyett a 35 felhasított (10) tárcsa is alkalmazható, miként azt az 1. ábra jobboldali részén látjuk. Ennél a kivitelnél a tulajdonképpeni elektródatest a tárcsa szélén pl. forrasztással van megerősítve. Az elektróda-40 test lyukacsos, felszívóképességű szövetű és az aktív anyaggal van átitatva vagy megtöltve. Ha az elektródaedényre valamely nagyfrekvenciájú szolenoidot húzunk, úgy a gyűrű vagy tárcsa a nagy-45 frekvenciájú energiának sokkal nagyobb hányadát veszi fel, amint azt a vastag, azonban aránylag kis elektródatest tehetné. A gyűrű vagy a tárcsa elegendő vastagságú, úgy, hogy az örvényáram-50 veszteség bennük csekély és az örvényáramok energiája a tulajdonképeni katódatestben főként meleggé alakul át. Ilymódon lehetővé válik az aktiv anyagnak aránylag nagy tömegét erősen felimelegí-55 teni, amikoris létrejönnek mindazok a vegyi átalakulások, kiváltképen redukciók, amelyek az üzemképes katóda előállításához szükségesek. A tiszta fémrészeket, mint kiváltképen a kengyelt vagy a tárcsát, célszerűen már a tartályba 60 való behelyezés előtt hydrogénáramban gázt alaní tjük. Az aktiváló anyagnak a katódates't lyuka,esai'ba való vitele, mártás, vagy ecsettel vatló beket'él és, vagy gyenge melegítés 65 közben való be préseléssel töriténik. Az ehhez szükséges paszta valamely finomra őrölt, nagy emisszió jú anyagból, mint kiváltképen báriumoxidból, báriumbori dból vagy más elektropozitív vegyületek- 70 bői áll, tartalmaz továbbá olyan anyagokiait, kiváltképen oxidokat, amelyek a meleg hatására nem disszociá!natk ós így megtartják melegszigetelő képességüket, amelyre ezen alkalmazásukban nagy 75 szükség van; kell továbbá, hogy ezien anyagok az ionlövellésre ne szenvedjenek elbomlási és ne gőzölögjenek el. Továbbá követelmény, hogy lehetőleg semleges kémhatásnak, azonban semmiesetre 80 savanyú kómhatásúak ne legyenek. Ilyen anyagok a berilliumoxid, zinkoxid, alumíniumoxid, nikkeloxid, kobalioxid. A nagyfrekvenciájú melegítés hatására a báriumoxid a nikkel- és kobaltdrótokkal 85 való érintkezés folytán redukálódik, amely folyamat aluminiumpornak vagy zirkonpornak hozzáadásává] meggyorsítható. Ehhez járul a meleg által létrehozott disszociáció, amely az oxigénnek ki- 90 hajtását vonja maga után. Eközben az utóbb említett vegyületek csak kis mértékben támadtatnak meg. Ennek következtében az egész hátramaradó massza szabad báriummal, illetve más szabad 95 elektropozitív fémmel van átitatva, miközben a báriumnak és az alapanyagnak több komplex vegyülete jön létre. A cső maga most már úgy van megszerkesztve, hogy lehetőleg a világító csőrész- 100 ben egy (12) kihasasodás van kiképezve, amely a higanynak vagy más elgőzölögte tbető fémnek szükségelt mennyiségét felveszi. Ez a mennyiség függ a cső méreteitől és az üzemi áram erősségétől. Ha 105 pl. a cső 20 cm hosszú és 20 mm vastag és az indítóáram erőssége 2—3 ampere, úgy a higanytöltés célszerűen 4 grammnál több kell, hogy legyen. A higanyt azért kell a cső egy kiihasasodásában eken- no dezni, hogy az esetleges szabálytalan elgőzölgés a fényívet ki ne oltsa. Másrészt bizonyos, kiváltképen V- vagy W-alakú lámpatípusoknál a csövet azon a helyen, ahol az elgőzölögtetendő fémet elhelyez- 115 zük, kissé el kell szűkíteni; e helyen vala-